48061. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mésztartalmú oxydos vagy sulfidos rézércek kilúgozására

Megjelent 1910. évi február hó 22-én. MAGY. ggjgt KIR. SZABADALMI ^Bff HIVATAL SZABADALMILEIRAS 48061. szám. Xll/d. OSZTÁLY. Eljárás mésztartalmú vagy mész- és magnéziatartalmú oxydos vagy sulfidos rézércek kilúgozására. ABRESCH EUGEN BÁNYATULAJDONOS H/M

NEUSTADTBAN. A bejelentés napja 1909 május hó 11-ike. A mésztartalmú, tiszta oxydos vagy oxydos-sulfldos szegény rézérceknek hasznos kilúgozását az eddigi eljárások egyikével sem lehetett elérni. A savakkal történő közönséges extrahálás, valamint a vassókkal dolgozó és egyéb eljárások a legkevésbé sem rentábilisak. Az ammoniummal és ammoniumsókkal dolgozó, többször javaslatba hozott és kipróbált extrahálási eljárás sem tarthat számot gyakorlati sikerre, már csak azért sem, mert már csak némileg nagyobb menynyiségű anyag kezelése is igen terjedelmes, bonyolult és költséges berendezést kiván. A tapasztalat már most azt mutatta, hogy a kálium- vagy nátriumhydroxydnak már hígított oldata is elegendő a természetben előforduló rézkarbonátoknak (a raalachitnak és asuritnak) rézhydroxyddá való átalakítására. A rézhydroxyd azonban tudvalevőleg különböző szerves anyagokban pld. borkősavas sókban, szőlő- és nádcukorban, hasonlóképen glycerinben is oldódik. Ennélfogva a rezet a rézkarbonáttartalmú ércekből kivonhatjuk, ha az ércet valamelyik említett szerveB anyagnak hígított, nátrontartalmú oldatával kezeljük, amikor is az oldás az ércnek megfelelő fölaprított állapota mellett már hidegen is bekövetkezik, de csekély, 40—50° C-ra való fölmelegítéssel gyorsítható. A borkőcavas sók azonkívül kismennyiségű meszet is föloldanak; a cukor oldó képessége valamivel csekélyebb; legalkalkalmasabbnak bizonyult, a lúgok visszanyerésére nézve is, a glycerin. így pld. 10 kg. maró szódának és 10 1 glycerinnek 100 1. vízben való oldata egy, 2-75% rezet és kbl. 20% szénsavas meszet és — magnesiát tartalmazó oxydos szegény ércet^öO0

C hőmérsékleten és kbl. 8 óra alatt 0 4—0-5°/o réztartalomig extrahál anélkül, hogy meszet és magnesiát is föloldana. Ezen folyadékban izzított rézoxyd és ennek megfelelően'a fölhevítés útján rézoxyddá átalakított malachit-, azurit- és vörös rézércek, valamint a sötét vörös izzásnál pörkölt rézsulfidok is oldódnak. Ennek folytán — előzetes, rövid ideig tartó pörkölés után — oly mésztartalmú érceket is lehet extrahálni, melyek melachit vagy azurit mellett vagy egyedül vörös rézércet, kalkosint, kalkopiritet vagy tarka rézércet tartalmaz, mivel a mész mellett a vasoxyd sem oldódik a lúgban.