48056. lajstromszámú szabadalom • Biztosítóberendezés lövőfegyverekhez, főleg önműködő lövőfegyverekhez

tása tehát maga az elcsattantás is meg van gátolva. A biztosító emelőt az rögzíti a Jnzr tosító állásban, hogy a rugalmas rögzítő kar (vl) orrával az emelő kar alsó oldalán kiképezett megfelelő kivágásba fogódzik. Kiváltás céljából csakis a rúgós (v) kar megfelelő (v2) nyomó gombját kell lenyomni, minek következtében a (vl) orr a megfelelő kivágásból kilép. Az (ul) kengyel vagy elreteszelő kar mellső végére a tokban elhelyezett (w) lemezrúgó hat, mely keskeny (wl) orrával egyidejűleg a szárny szélének (u3) kivágásába is fogódzik és a biztosító emelő eltolódását meggátolja, tehát a fegyvert biztosítja, Ez a rúgó még azt is előidézi, hogy a biztosító emelő kiváltásánál, tehát a (v) kar lenyomatásánál az emelőt és szárnyát a rúgó nyugalmi helyzetébe állítja, anélkül, hogy [a (v) kar lenyomásán kívül] más külön behatás volna szükséges. A biztosítás tehát rendkívül egyszerű és gyors módon váltható ki, minek következtében a rúgós kar önkéinyes kiváltást meggátol. A 6—8. ábrán látható foganatosítási alaknál, mely fix csővel és mozgó elzáró szánnal biró pisztolyon van alkalmazva, biztosító emelő gyanánt kéftkarú (u6, u6) emelő szolgál, melynek hosszanti irányban fekvő (u4) karja az elcsattantó kengyelig ér és külső végén az (u5) fogantyú gombot viseli, mely a billentyű közelében fekszik úgy, hogy az 3» fegyver megmarkolásánál a hüvelykujjal kényelmesen működtethető. A biztosító emelő másik (u6) karja derékszög alatt fölfelé fordul úgy, hogy a biztosító emelő bekapcsolt állapotánál a (tO) elcsattantó emelőnek fölfelé álló (tl) karjába ütközik (7. ábra). Hogy a biztosító emelő eme bekapcsolt helyzetében rögzíthető legyen, rúgós (vO) kar van alkalmazva, mely rúd vagy hosszú lapos rúgó alakjában van a markolat agyrészébe beépítve. A rúgós kar fölső végén (v4) ornal van ellátva, mely a biztosító emelő mögé fogódzik. A rúgós kar kiváltása a rúgós kar (v3) nyomógombjára gyakorolt nyomással történik, mely épp úgy, mint a biztosító emelő fogantyú része, könnyebb működtetés céljából az agy mellső széle, illetve a billentyű közelébe esik. Különösen fontos az a körülmény, hogy a biztosítás eme foganatosítási alakjánál az (u4, u6) biztosító emelőnek a (tO) elcsattantó emelőt befolyásoló (u6) szárnya vagy karja egyúttal a zárószánt is; elreteszelheti. Ebből a célból a (V) zárószán belső élén egy (u7) kivágás van alkalmazva, melybe a biztosító állásban az emelőnek fölfelé kiszélesített (u6) karja fogódzik be (8. ábra). Ugyanez a berendezés alkalmazható természetesen mozgó csővel biró fegyver esetében is, mikor a megfelelő kivágás a závár zattokot képező csőburkolat vagy csőszán belső élén volna alkalmazandó. A megrajzolt foganatosítási alakra még az is megjegyzendő, hogy a (WO) rúgó, melynek nyomása által az (u4, u6) emelő a biztosító állásban van rögzítve és mely a rugalmas (vO) rögzítő kár kiváltása után a biztosító emelőt ismét a nyugalmi állásába állítja, itt hurokszerűen meggörbített lapos rúgó gyanánt van kiképezve, mely rúgó egyidejűleg az elcsattantó emelőt is működteti. Míg ugyanis a rúgó egyik vége az (u4, u6) biztosító emelőre hat, a rúgó másik vége alulról a (tO) elcsattantó emelőre fekszik, hogy a (tl) kart az ütőszög megfeszítő csapjával kapcsolatban tartsa. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Biztosító berendezés lövőfegyverekhez, főleg önműködő lőfegyverekhez, azáltal jellemezve, hogy az elcsattantó emelőt karjával, vagy szárnyával elreteszelő biztosító berendezés biztosító helyzetében egy rúgó nyomása ellenében van rögzítve, mely a biztosító emelőt a rögzítő berendezés kiváltásától a nyugalmi helyzetébe állítja úgy, hogy a rögzítés és biztosítás egyetlen fogással szüntethető meg. 2. Az 1. alatt védett biztosítás foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az elcsattantó emelőt rögzítő elreteszelő szárny vagy kar biztosító állásában egyidejűleg a zárószánt (illetve mozgó csőnél a csőszánt) is rögzíti.