48038. lajstromszámú szabadalom • Elsütőszerkezet lőfegyverek számára

Megjelent 191Q. évi február hó 31-én. MAGY, SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 48038. szám. XIX/a. OSZTÁLY Elsütőszerkezet lőfegyverek számára. MÜLLER ALFRÉD NYUGALMAZOTT ŐRNAGY CHARLOTTENBURGBAN. A bejelentés napja 1909 április hó 24-ike. Elsőbbsége 1908 április hó 25-ike. A jelen találmány tárgya elsütőszerkezet lőfegyverek, főleg katonai fegyverek számára, melynél az elsütés, tehát az elsütőszerkezetnek működése csak akkor lehetséges, ha a fegyver a megfelelő célhelyzetben van (mely helyzet a mindenkori távolságnak és a terepszögnek felel meg), és melynél ezen célból az elsütőszerkezettel kapcsolatban külön állítómű által befolyásolt állítókészülék van elrendezve, mely a billentyűt időnként rögzíti és melynek önműködő kiváltása a célhelyzet elérésénél (a fegyver torkolatának emelkedésénél vagy sülyedésénél) az állítóműről előzőleg megfelelően beállított működtető szerv (súlyemeltyű, inga stb.) behatása által létesül. A jelen találmány tárgya főleg az egyes szerkezetek egyszerűsítését célozza akként, hogy a billentyű nem csupán a fegyver elsütésére, hanem együtt aj a zárószerkezet kiváltását létesítő részeknek fölszabadítására is szolgál. Ezen célból az elsütőszerkezet akként van berendezve, hogy csak akkor működhet, ha a billentyű már bizonyos, az inga fölszabadulásának megfelelő mozgást megtett. A mellékelt rajzokban a találmány tárgyának példaképem foganatosítási alakja van föltüntetve. Az 1. ábra a zárószerkezetet megfeszített állapotban tünteti föl, fölszabadulása és az elsütés előtt, tehát még mielőtt a kiváltást létesítő súlyemeltyű működött volna. A 2. ábra ugyanazon állapotban mutatja a fegyvert az ellenkező oldalról nézve. A 3. ábra az egyes részek helyzetét mutatja a súlyemeltyűnek kiváltása, vagyis a fegyver elsütése után. Az elsütőszerkezet működtetése akként megy végbe, hogy a billentyűnek meghúzását befolyásoló mechanizmus (feszítő- és zárórészek) a fegyver töltésénél a závárzat közvetítésével önműködően állíttatik be a feszítő- vagy záróhelyzetbe. A zárómechanizmus megfeszítése céljából az állítókart képező (m, n) kétkarú emeltyű ismert módon a závárzat pályájának hátsó végén kilengethetően van fölfüggesztve (1. ábra) akként, hogy a mechanizmus a závárzatnak vagy a (k) záródugattyúnak visszahuzásánál az (m, n) emeltyű, az (o) rúd, valamint a forgathatóan ágyazott (r) tárcsa közvetítésével a feszítő- és záróhelyzetbe kerül. Az (o) rúd, mely az (r) tárcsának mozgatását az (r) tárcsának kiálló (q) orrára támaszkodó pecekszerű (p) nyúlvány segélyével létesíti, rúgó hatása alatt áll és az (r) tárcsának feszítő- és záróhelyzetbe való