48026. lajstromszámú szabadalom • Gőzkazántelep oly tenger alatt járó naszádokhoz, melyeket úgy a víz szine felett mint alant való menetnél gőzgép hajt

kamrákra osztott (C) nátron lúgkazánból és ettől elkülönített, kis vízterű (A) vízcsöves kazánból (Schulz-, Thornyeroft>, duTemplevagy más kazánból) áll, mely utóbbit a (B) olajtüzelés közvetlenül fűti. Az (A) vízcsöves kazán gőzteréből egy (F) friss gőzvezeték megy a (D) gőzgéphez és egy (G) vezeték a (C) nátronkazán összes (c2) elpárologtató kamráihoz. A (G) vezeték a, (gl) fűtőcsövekben végződik, melyek a (c2) kar marákban fekszenek. A (D) gőzgép fáradt gőzét a (H) fáradtgőzvezeték vezeti az (E) kondenzátorhoz GíS £1 (J) fáradtgőz veze ték a (C) nátronlúg (cl) lúgkamráihoz. A (c2) •elpárologtató kamrák gőzterei ezenkívül a (K) frissgőzvezeték útján a (D) gőzgéppel és a (cl) lúgkamrák gőzterei az (L) /gőzvezeték útján az (E) kondenzátorral vannak, összekötve. Végül az (E) kondenzátor vízterétől az (ml) tápláló szivattyúval fölszerelt (M) táplálóvízvezeték megy az (A) vízr csöves kazán alsó víztartályaihoz. Hogy a keringés tetszőleges módon legyen szabályozható, az összes gőz- és vízvezetékek (a rajzon nem ábrázolt zárószerkezetekkel vannak fölszerelve. Mikor a víz szine fölött való menetet megkezdjük, a (D) gőzgép üzeméhez szükséges friss gőzt a (B) olajtüzeléssel fűtött (A) vízcsöves kazánban fejlesztjük. A friss gőz az (F) vezetéken a (D) gőzgéphez, a fáradt gőz pedig a (H) vezetéken az (E) kondenzátorhoz megy, honnan lecsapódva, tápláló víz gyanánt az (ml) szivattyú szorítja az (M) vezetéken az (A) vízcsöves kazánba. Mielőtt a víz alatt való menetre térnénk át, az (A) vízcsöves kazánban fejlesztett friss gőz egy részét a (G) |vezetéjken a (c2) elpárologtató kamrákban elrendezett (gl) fűtőcsövekbe vezetjük, miáltal a (C) nátronkazán vízét annyira fölhevítjük, hogy a (C) nátronkazán a víz szine alatt való menetre történő átmenetnél azonnal üzemképessé váljék. Mikor a naszádnak le kell merülnie, a(B) olajtüzelést eloltjuk és a gép fáradt gőzét nem vezetjük többé az (E) kondenzátorba, hanem a (J) vezetéken a nátronlúgba, mely azt elnyeli. A most már a (c2) elpárologtató kamrában a Honigmann-féle eljárás szerint fejlesztett friss gőzt a (K) vezetéken a (D) gőzgépbe vezetjük. A vízszán fölött való menetre történő átmenetnél a (B) olajtüzelést ismét meggyújtjuk, mikor a telep a következő körfolyamban dolgozik: (A) vízcsöves kazán, (D) gép, (E) kondenzátor, (A) vízcsöves kar zán. Ha a nátronlúgot, melyet a vízszin alatt való menetnél a fáradt gőz erősen fölhigított, besűrítés által elnyelésre ismét alkalmassá kell tennie, az (A) vízcsöves kazánban fejlesztett friss gőz egy részéit ismét a (G) csövön a (gl) fűtőcsövekbe vezetjük. Az elpárologtatás megkönnyítésére ekkor a (cl) lúgkamrákat az (L) gőzvezeték útján az (E) kondenzátorral kapcsoljuk. A (cl) lúgkamrákból jövő gőzt lecsapódása után az (ml) tápláló szivattyú tápláló víz gya*nánt az (A) vízcsöves kazánba vezeti vissza úgy, hogy vízveszteségek föl nem léphetnek. A leírt gőzkazántelepnek a bevezetőleg jelzett egységes kazánnal szemben előnyei a következők: Míg az egységes kazánnál a víz szine alatt való menetről a víz szine fölött való menetre történő átmenetnél az üzemi gőz fejlődését ci~z> a körülmény, hogy a vízzel együtt a nátronlúgot is föl kell hevíteni, kedvezőtlenül befolyásolja, a nátronkazántól elkülönített (A) vízcsöves kazán a víz szine fölött való menetre történő átmenetnél a (B) tüzelés meggyújtása után üzemre azonnal kész, minthogy fűtőfölülete nagy, víztere ellenben kicsi. Minthogy továbbá a nátronkazánnak csakis csak a víz alatt való menethez szükséges gőzt kell szolgáltatnia, méretei jóval kisebbek és -így a nátronkazán mell'ett még a naszád mellső és hátsó részét egymással összekötő folyosót is lehet alkalmazni. Igen nagy tenger alatt járó naszádoknál, melyeknél a helykérdés nem játszik oly nagy fontosságú szerepet, mint az eddig épült naszádoknál, a nem fűtött nátronkar zán helyett fűthető nátronkazánt is lehet alkalmazni.