48022. lajstromszámú szabadalom • Hajtószerkezettel egyesített hidraulikus sajtó

van, azaz a friss gőz a (Hk) magas nyomású dugattyú másik oldalára áramlik és a Hk, Nk) dugattyúk lefelé haladnak. Emellett a (KI K2) plungereken át az (St) dugattyú fölött lévő térbe utólag víz szorittatik be, minek folytán a munkalöket ugyanazon irányban folytattatik. Ezen sajtóval sok kis méretű munkalöketet is végezhetüuk (egyengetés), mely célból a gőz- (lég-) dugattyú egy löketénél a (H) emelőt többször emeljük és sülyesztjük. Világos, hogy annál kisebb löketek végezhetők, minél gyorsabban emeljük és sülyesztjük az emelőt. Szükség esetén az üzemnyomást is csökkenthetjük, még pedig azáltal, hogy a (H) emelőt a nyugalmi helyzet és a dugattyú emelését vagy sülyesztését létesítő helyzet közé állítjuk be. E közben a körtolattyú a 3. ábrán látható második helyzetbe jut, ami által a friss gőz vezetéke elzáratik és a (Hk, Nk) dugattyúk csakis a magas nyomású hengerből az alacsony nyomásúba expandáló gőz (levegő) által mozgattatnak. A sajtó összes üzemnyomása tehát csökkentetik. A 2., 5. ábrán föltüntetett kivitelnél a friss gőz a magas nyomású henger egyik oldalán csakis akkor működik, ha a (Hk Nk) dugattyúk fölfelé haladnak. A dugattyúk lefelé csakis az alacsony nyomású hengerbe expandáló gőz által mozgattatnak. A 4. ábrán látható kivitelnél a sajtoló dugattyút tartó (St) dugattyú szivattyúhenger gyanánt van kiképezve, melyben a (K2, KI) piungerek vezettetnek. A két plunger közül a (K2) plunger korongos dugattyú alakjában van kikékezve, míg a (KI) plunger ezen dugattyú rúdja, melyben a (Pl) visszacsapó szelep helyet talál. Az üreges (St) dugattyúban van még elrendezve a (v) töltőszelep, melyből a (b) csatorna a (P) hengerben a dugattyú alá vezet. A (P) henger alsó részéről a (cl) csatorna és a henger fölső részéről a (c) csatorna a (W) vezérlőszelephez vezet, mely a (H) kéziemelővel van összekötve és az (St) dugattyú előtt és mögött levő tereket fölváltva a töltővíz (Rv) vezetékével vagy az (R) lefolyató vezetékkel köti össze. A sajtolás megkezdése előtt a (W) szelep a 6. ábrán látható p helyzetet foglalja el, melynél az alacsony nyomású víz a dugatytyút fölemelve tartja. Ha a munkás a sajtolás kezdeténél a (H) emelőt a nyugalmi helyzetből kissé fölemeli, a (W) szelep a (J helyzetbe jut, melynél a fölső sajtoló hengervég és az (Rv) töltővízvezeték között összeköttetés létesül. Egyidejűleg az alsó sajtoló hengervég és a töltővízvezetékkel összeköttetésben marad. Minthogy azonban az (St) dugattyú fölső nyomófölülete nagyobb a sajtolódugattyú lefelé mozog. Ha a (H) emelőt tovább emeljük, a gőzdugattyúk fölfelé haladnak és a (K2, KI) korongos dugattyú útján a szükséges sajtolónyomást létrehozzák. Ha a sajtolás be van fejezve, a (H) emelő a nyugalmi helyzetbe vezettetik vissza és a (W) szelep ismét az a helyzetbe jut, miközben az alacsony nyomású víz a dugatytyút fölemeli. Ha a gőzdugattyúk a fölső löketvégen vannak, a (H) emelő lesülyesztetik, mire a gőzdugattyúk lefelé haladnak és a (KI) plunger útján a munkanyomást kifejtetik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Hajtószerkezettel egyesített hidraulikus sajtó, azáltal jellemezve, hogy a sajtón magán elrendezett hajtószerkezet magas nyomású és alacsony nyomású hengerterei csakis az egy darabbá egyesített magas nyomású és alacsony nyomású dugattyúk által vannak egymástól elválasztva, ami által az összelrendezés szerkezeti magassága a lehető legcsekélyebb mértékűre szorittatik és igen nagy szá'mú kis munkalöket (egyengető löketek) végzése válik lehetővé. 2. Az 1. igényben védett hidraulikus sajtó foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a friss gőzt a magas nyomású dugattyú egyik oldalára vezető cső a magas nyomású hengerben van elrendezve és a magas nyomású dugattyún a henger tengelyével párhuzamosan áthatol, hogy az admissziógőz kondenzációs veszteségei lehetőleg csekély mértékűre szoríttassanak.