48020. lajstromszámú szabadalom • Távbecslő célzókészülék

Megjelent 191Q. évi február hó 31-én . MAGY. fgjv KIR. SZABADALMI FSFF HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 48020. szám. XIX/c. OSZTÁLY­Távbecslő célzókészülék. IFJ. BORBÉLY JÁNOS KOVÁCSMESTER KALOTASZENTKIRÁLYON. A bejelentés napja 1909 január hó 9-ike. Jelen találmány tárgya oly javítás kézi lőfegyverek és különösen katonai puskák célzókés ülékein, melynek segélyével min­den katona rövid gyakorlat után arra kén pes, hogy lőfegyverét a célpont távolságá­nak megfelelően aránylag nagy pontossága gal beállítsa anélkül, hogy távbecslőképesr sége volna. További ezen készülék minden meglévő katonai fegyverre alkalmazható és előállítása egyszerű és nem túldrága. Mellékelt rajzon látható jelen találmány egyik kiviteli alakja: 1. ábra a puskát tünteti föl a rászerelt (A) és (B) célzókészülékekkel, 2. és 3. ábra az (A) készüléket tünteti föl két nézetben és nagyobb léptékben, 4. ábra ennek egy részletét tünteti föl két nézetben, 5. ábra a készüléket az eddigi célzási módnak megfelelő állapotban (2. ábrán pon­tozva), 6. ábra a (B) részletet tünteti föl na­gyobb léptékben két nézetben, 7. ábra a célba, vett embert tünteti föl, amint a célzónyílásban látszik. (a) és (b) a célzókészüléknek ismert mó­don kiképezett részletei; a (b) lemez (c) kivágása fölfelé keskenyedő trapézalakú; ezen föl- és letolhlató a (d) hüvely, mely (e) ékalakú bevágással bír. A (d) hüvely (f) nyúlványaiba (g) tengely körül elforr gathatóan van beerősítve két drb megfele­lően kiképezett (h) kar, melyek mind­egyike (i) nyomóval és (k) vezetőpofával bír. E karok alsó (1) részei olyformán vannak kiképezve, hogy az (e)-hez hasonló (m) ék­alakú bevágást alkotnak. A (k) vezetőpofák a (b) lemez (o) (kivár gásába nyúlnak, míg az (i) nyomókat egy, a 4. ábrán pontozva föltüntetett (n) rúgó igyekszik széjjel feszíteni. A készülék működése és használata a kör vetkező: Ha (d) hüvelyt a (b) lemezen följ- : és le­toljuk, úgy a (b) lemezen lévő trapézalakú kivágás folytán a (k) vezetőpofák ésj a (h) karok (1) végei közelednek, illetve távolod­nak egymástól, miáltal változák az (e) és (m) ékalakú nyílások által bezárt négyszög nagysága is. Ha már most célnak egy rendes nagy­ságú embert gondolunk és ezen célzókészü­lékkel célba vesszük, úgy általában az em­ber alakja vagy nem fér el az említett célzónégyszögbe' [(e) és (m) által alkotva] vagy a célzónégyszög aránylag nagy az ember magasságához képest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom