48012. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fénycsövek és hasonlók előállítására

4 — két rész helytálló. A fölső rész egy egyszerű (52) vezetéket képez, mely félköralakú furattal bír; a furat átmérője valamivel nagyobb a cső külső átmérőjénél. Az (52) részek (50) állványokon vannak megerősítve. Az alsó rész egy az (50, 54) állványokon (15. ábra) (46)-nál forgathatóan ágyazott (53) villából áll, mely a (45) görgőt tartalmazza ; az utóbbi a fölső (52) részben lévő horonyhoz hasonló horonnyal bír. Az (53) villák alsó végére egy-egy (47) súly van fölfüggesztve, melyek a villákat függélyes helyzetben igyekszenek tartani. A munkamenet folyamán a cső az (n) tövisfejre hengereltetik és ilymódon az (m) tövisrúd hosszában előretolatik, míg a cső a fönt leírt vezetékek egyikéhez jut, hol az alsó görgőre fekszik és pontosan a fölső horonyba illik. Ezek a fölső vezetékek arra is szolgálnak, hogy a tövisrudat elhajlás ellen megvédjék, amikor a tömb tövisfejhez szoríttatik. Ha a munkafolyamat befejeztetett, akkor a esővég még szorosan ül a tövisfejen. Ezután a cső a tövissel a (40) vezetéken egészen áthuzatik, például az (1) dugattyú segélyével. Ezután a (48) ellentámaszt leesni engedjük úgy, hogy az pontosan a tövisfejhez simul, mimellett a csővég az ellentámasz mögött fekszik. Ezután az (1) dugattyú előremozog és minthogy a csövet a (48) ellentámasz visszatartja, a tövisfej a csővégen át teljesen kitolatik. Erre a dugattyú hátramozog és a (41, 42, 43, 44) vezetékek alsó része a (46) forgáscsap körül előre lengettetik, mire a (45) görgők az (51) emeltyű vagy más alkalmas eszköz segélyével lesülyeszthetők. Most a cső és a tövis a görgőkről leemelhető és a helytálló (52) vezetékrészekkel ellentétes oldal felé eltávolítható. Ezután a csövet a tövisrúdról lehúzhatjuk, illetve az utóbbiakban leírt húzópadhoz vihetjük. Ezután a tövisrudat előbbi helyére vissza helyezzük és az (51) emeltyű eleresztése után a (45) görget a (47) súlyok által rendes helyzetükbe visszalendíttetnek. Erre a dugattyú előremozgattatik, miáltal az (n) •tövisfej munkahelyzetbe kerül. A fölosztott matrica két félrészet az (55) matricatartóba behelyezzük és ezáltal a tövist központos helyzetbe hozzuk. Úgy a görgők, mint a vezetékek alakját is tetszés szerint választhatjuk. Kiegyenesítő hengereket is alkalmazhatunk, mint az az alábbiakban a 16. és 17. ábra kapcsán le van írva. A hydraulikus (1) dugattyút célszerűen akképen helyezzük el, hogy teljesen hátul fekszik, amikor a tövis munkahelyzetét elfoglalta. I A munkafolyamat befejeztével a dugattyú előremozgattatik, Ezáltal a tövis a görgők között a tömb vezetékébe tolatik, amennyiben a lyukasztott, illetve szakaszosan hengerelt tömböt a hengerek visszatartják, amikor a tövis a tömbön részben átszoríttatik. A dugattyú ezután hátrafelé mozgattatik és az üreges tömb a tövis hátsó végéről eltávolíttatik. Erre a tövistengelybe egy új tövist helyezünk be és a gép újabb munkafolyamathoz kész. A munkafolyamat befejezése után az üreges • tömb esetleg fogvatartható úgy, hogy a dugattyú a tövisfejet az üreges tömbön áttolja. A csőnek a tövisről való eltávolítása, ill. letolása egy kalibráló, illetve egyengetőpadon történhetik, mint amilyet pl. a 16. és 17. ábra mutat. A föltüntetett kiviteli alaknál, miután az (n) tövisfej a cső végéig kitolatott és a tövisrúd a esővel együtt a (41, 42, 43, 44) vezetékekből a fönt említett módon kiemeltetett, a tövisrúd a rajta fekvő csővel együtt az egyengetőpadra vitetik. Ez a pad (59) kalibráló, illetve egyengetőhengerekkel bír, melyek közül a mellső pár hajtatik. A föltüntetett kiviteli alaknál két vízszintes és két függélyes henger alkaimastatik. Az egyik, célszerűen a függélyes hengerpár a (10) hajtótárcsáról hajiatik és pedig a pad hajtóláncának megfelelő sebességgel. Az (m) tövisrúd (n) feje a (61) koesi (64) lemezében lévő (57) lyukon átvezettetik és az egyengetőpad végén az (58) horonyban vagy más módon biztosan megerősíttetik.