48009. lajstromszámú szabadalom • Készülék izzótesteknek a tartógyűrűn való megkötésére

— 2 — vei egyszersmind a tűket is (c) vezetékeikben elmozgathatjuk. A (k) kötőfonal vezetésére szolgáló (k') lyukkal bíró (f) tű a készüléken is lehet j alkalmazva, azonban a (k) kötőfonál bevezetésére az ismert befűző lyukkal biró tűt is alkalmazhatjuk, azonban előnyösebb azt az (a) forma egyik tűvezető hornyában alkalmazni és a tű visszahajló lábát az, , (i) gyűrűvel (m) lánc víagy hasonló segítségével úgy összekötni, hogy annak mozgását kövesse, mimellett azonban tőle függetlenül is föl- vagy letolható legyen. 1 A munkamenet a következő: Az impregnált (s) izzótestet feszesen az (a) formára húzzuk, hogy zárt vagy szűkített vége az utóbbinak torkolatát centrikusai lefödje (1. ábra), míg hengeralakú palástjával a forma fölületére simul. Az izzótest alsó hengeres részét megfogva, azt a (h) mag betolása, közben feszesen tartjuk úgy, hogy a magnak a (g) betétek által határolt betolása után az a forma (belsejében foglal helyet, míg visszahajlított j peremével a forma szájára fekszik. Most föltoljuk az (i) tűvezetőgyűrűt és a (d) ltokét a köpeny peremén átszúrjuk, amelyen túl kevéssé kiemelkednek (3. ábra). Ezután az (f) tűt (is föltoljuk és az .általa bevezetett fonalat az lizzótest pereme fölött hur rokká alakítjuk, melyet egy vagy több ízben az össizes (d) tűkön körül fektetünk, mire a fonalat megfeszítjük. A (h) magot eközben el is távolíthatjuk a formából. Az izzótestnek a formára hajló peremét a (k) fonalhurkon át befelé visszahajlítjuk (4. ábra), minekelőtte szükség szerint széleit egyenletesen levágtuk és kiegyengettük, azután behelyezzük az (i) tartógyűrűt és miután a Cd) és (f) tűket rvisszatoltuk (amennyiben ez a tartógyűrű behelyezése előtt még meg Hena történt volna) (5. ábra), a hurok összehúzásával az izzótest visszar hajlított végét az (o) tartógyűrű hornyába húzzuk és a fonalvégeket csomóba kötve, az izzótestet helyzetében biztosítjuk. Az izzótestet ezután az ismert módon élhamjvaszthatjuk és az égőre helyezhetjük. A készülék egy másik kiviteli alakja a 6. ábrán van föltüntetve, mely az előbbitől abban különbözik, hogy a (d) tűk íhelytállóak és egy elcsúsztatható (p) lehúzó gyű,• rűvel vannak körülvéve, mellyel a tűk fölső végét az izzótest formázása közben lefödhetjük. E célra esetleg egy külön (q) gyűrűt is alkalmazhatunk (6. ábrán szakgatott vonallal föltüntetve), hogy a tűknek az izzótestbe való behatolását a formázás tartama alatt megakadályozzuk. A munkar menet az előbbivel teljesen azonos, azon különbséggel, hogy a tűket az izzótest peremébe azok minden elmozgatása nélkül tüzzük bele és a tűk visszahúzása helyett a (p) lehúzógyűrűt a tű végekre toljuk, mely azután az izzótestet a tűkről eltávolítja. A vázolt munkamenet kivitele aránylag kis gyakorlat mellett is nagyon gyorsan keresztülvihető és az izzó test fölkötése tartós és megbizhiató. A fonal többszöri körülvezetése avval az előnnyel jár, hogy a gyűrű esetleges törése vagy a fonál egy részének leszakadása esetén is az az izzó-I testet összetartja. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Készülék izzptesteknek a tartógyűrűn való megkötésére, amely lényegében a fölkötendő izzótest formálására szolgáló kettős falú formából, ezen formába illeszkedő formáló magból, valamint a forma kettős fala között elrendezett tűkből áll és amely készülék működése akképen megy végbe, hogy az izzótestet alkotó szövetet a formára húzzuk, azt a mag segítségével a forma belsejébe nyomjuk és a formán kívül maradt szélét a forma száján áthajlítva, a tűk végeit a szövet áthajlított része fölé hozzuk, miire a kötözőfonalat a tűvégeken körülfektetjük, a képződött hurkot megfeszítjük és a szövet szélét befelé az üreges formába hajlítjuk, a tartógyűrűt az izzótest nyílásába helyezzük és végül a tűket eltávolítva, a hurkot összehúzzuk és a foüalvégeket összekötjük. 2. Az 1. alatt igényelt készülék egy kiviteli alakja, jellemezve a (h) formázjór mag fölvétele céljából belül üres hengeralakú (a) forma által, melynek alkotó