48001. lajstromszámú szabadalom • Önműködő szabályozóberendezés dynamók számára

Ha a7, áramfejlesztő áramkörében keringő áram erőssége pl. a külső ellenállás csökkenése vagy a mótor-áramkör feszültségének növekedése folytán nagyobbodni törekszik, akkor a dinamóban föllépő veszteségek is nagyobbodni törekszenek és az elektromágneses visszahatások a sztátort a (28) nyíl irányában magukkal viszik, minek következtében a feszültség az áramfejlesztő keféin, a közömbös vonal megfelelő eltolódása folytán csökkenni fog és így az áramerősség gyakorlatilag állandó marad. Az ellenkező esetben, vagyis ha az áramerősség csökkenni törekednék, az (5) ellensúly az eltolódást kisebbítem fogja, mivel hatása abban nyilvánul, hogy a sztátort a (28) nyíl irányával ellenkező irányban mozdítja el. A feszültség tehát az áramfejlesztő keféi között növekedni fog, az áramerősség pedig állandó marad. Némely esetben, mint a 6. ábra mutatja, a mótordinamó keféi helytállóan rendezhetők el, mlg a generátor keféi az induktorral együtt mozoghatnak. Bz az eset áll be, ha egyetlen kollektor alkalmazása mellett a generátor feszültségének a mótor feszültségénél nagyobbnak kell lennie. A 6. ábrán föltüntetett szabályozó főként arra szolgál, hogy a feszültséget a generátor sarkain állandó magasságon tartsa, mimellett a mótor sarkfeszültsége változó. Ez az eset pl. automobilok és vonatok világításánál áll be. A berendezés továbbá a világítási tápvezetékek feszültségfokozó transzformátorjait is helyettesítheti. Minthogy ez utóbbi esetben az égő lámpák száma folyton változhatik, az áramkör megterhelésével a sztátorra gyakorolt hatásnak is változnia kell. Ezen célból a kiegyensúlyozó nyomatékot egy (29) solenoid létesíti, melynek tekercselése az áramfejlesztő áramkörével sorosan van kapcsolva a sztátorral együtt mozgó (30 és 31) kefék közé. A mótor áramkörének (32 és 33) keféi helytállók. Ha a mótor áramkörének feszültsége csökken, akkor az elektromágneses visszahatások növekedni fognak, mivel az áramerősség az áramfejlesztő teljesítményének ' állandósága folytán növekszik úgy, hogy a sztátor a (34) nyíl irányában elmozdul. Ennek következtében, mivel a közömböe vonal a mótor keféihez képest eltolódik, a a fordulatszám növekedni fog úgy, hogy az áramfejlesztő sarkfeszültsége állandó marad. Ellenkező elmozdulások lépnek föl, ha a mótor sarkfeszültsége növekedik. A 7. ábra oly önműködő szabályozó berendezést mutat, mely főként központi telepek generátordinamóinak biztosítására használható', amikor is a berendezés az önműködő kikapcsolókat fölöslegessé teszi, melyek fölött még az az előnye is van, hogy a túlterhelés (vagy rövidzárlat) megszűntével a kapcsolatokat ismét helyreállítja. Ez esetben a szátort egyidejűleg egy (6) súly által és egy (35) solenoid által létesített nyomaték egyensúlyozza ki, mely utóbbinak tekercselése a megvédendő (39) generátor főáramkörével sorosan, vagy mint a 7. ábra mutatja, egy (37) ellenállás sarkaival mellékágba van kapcsolva. A sztátorral együtt mozgó (40 és 41) kefék a generátor sarkaitól kiinduló mellékáramkörbe vannak kapcsolva, míg a helytálló (42 és 43) kefék a (39) generátor (38) gerjesztő tekercselésével állnak összeköttetésben. Amíg a (39) generátor áramának erőssége egy előre meghatározott érték fölé nem emelkedik, addig a sztátor mozdulatlan marad, mivel az (5) súly létesítette nyomaték, mely a (35) elektromágnes nyomatékánál és az elektromágneses visszahatásoknál nagyobb hatást fejt ki, azt helyén tartja. Mihelyt azonban az áramerősség az előre meghatározott értéken fölüleraelkedik, az elektromágnes által létesített nyomaték túlsúlyra jut és a közömbös vonalnak a helytálló (42 és 43) kefékhez képest való önműködő eltolódása folytán a (38) mágnesező tekercsek sarkfeszültségét folyton csökkenti. Ha aYi áramerősség ismét normális vagy ennél kisebb értéket vesz föl, az (5) ellensúly vagy egy az ellensúly helyett alkalmazandó rúgó a sztátort visszavezeti és a (38) gerjesztőtekercsekbe ismét normális gerjesztőáram folyik.