47997. lajstromszámú szabadalom • Regenerativ kokszkemence
(25) csatornán és (26) huzamon át az előzetesen előmelegített (8) kamarán, majd pedig a (27) huzamon, (31) nyíláson és (28) huzamon át a szintén előmelegített (2) kamarán áthaladva, fölmelegedett. A fölmelegedett levegő a (2) kamara mögött húzódó (29) csatornán és (32) nyíláson át a (30) térbe, innen pedig a (33) nyílásokon át a (9) csatornába jut, hol a gázzal keveredik. Az így keletkező keverék meggyúlad és a (34) nyíláson áthaladva, a (8) huzamban fölemelkedik, áthatol a (11) csatornán, leszáll a kemence (1. ábrán látható) hátsó részének függélyes huzamain és a (35) csatornán át a (12) központi gyűjtő rókatorokba megy, miután a kemence hátsó részének a 2. és 3.-hoz analóg) (2'—3') regenerátorait fölmelegíti. A rekuperáló üzemből jövő másik (7) vezeték kivezeti onnan az éghető gázokat a (9) csatornával analóg, azonban a szomszédos (lb) kemence (5. ábra) hátsó részének huzamaival kommunikáló csatornába. E gáz a megfelelő (2"—2") regenerátorokon áthaladó levegővel elég, az égéstermékek pedig — miután áthaladtak a megfelelő (8', 11) és (8) huzamokon — szintén a (12) gyűjtőcsatornába mennek, miután az (lb) kemence előrészének (2) és (3) regenerátorait fölmelegítették. Látható tehát, hogy ha egy adott pillanatban megfigyeljük a kemencék összességét, van egy kemence, mely az előrész regenerátoraiban fölhevített levegőt használja föl, mialatt az égéstermékek hátsó részének regenerátorait hevítik, a hátsó rész regenerátoraiban • fölmelegített levegőt pedig egy másik kemence használja föl, mialatt az égéstermékek az előrészének regenerátorait hevítik föl. Ez az elrendezés tehát csökkenti a keinencetérben bekövetkező hőmérsékletváltozások mértékét és ennek folytán a hőmérséklet okozta kiterjedéseket (méretváltozásokat) is. - A regenerátoroknak kis egységekre való osztása következtében tehát a kemencetérben középhőmérséklet tartható fönn, mely csak gyönge ingadozásoknak van alávetva. Hasonlóképen megjegyzendő, hogy ez a berendezés megkönnyíti a netán szükséges javítások végzését, amennyiben tetszésszerinti regenerátorok elszigetelését engedi meg anélkül, hogy a többinek üzemét meg kellene szakítani. A gáznak a levegőnek a föntiekben ismertetett főalkatrészek közötti útja a rajzon tisztán föl van tüntetve, miért is annak részletesebb magyarázata fölösleges. Megjegyzendő még, hogy a különböző regiszterek (mint pl. 13 és 14) lehetővé teszik a gáznak, vagy levegőnek a regenerátorok egyikébe vagy mindkettejébe való behatolásának tetszés szerinti megakadályozását. Magától értetődik, hogy az egymás fölött elrendezett regenerátoroknak (mint 2 és 3-nak) száma tetszőleges. Rekuperálás nélkül való üzem elérése céljából, ami szintén szükséges lehet, az üzembe helyezéskor a (24) töltőnyílásokhoz csatolandók a (15 és 18) vezetékek, melyek, minthogy a (16) téglák fölemelése által fölszabadulnak, a különböző kemencékben termelt gáznak közvetlen utat nyitnak meg a (17) vezetékeken át a (11) csatornákba. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Regeneratív koksz-kemence, jellemezve egy-egy független regenerátor - rendszerrel közlekedő részkemencék által, mely regenerátor-rendszerek egyikét fölváltva járja át fölmelegítendő levegő, szomszédját pedig fölmelegített gáz és fordítva. 2. Az 1. alatt igényelt regeneratív kokszkemence, azáltal jellemezve, hogy minden részkemencéje két-két regenerátorrendszerrel áll összeköttetésben, melyek egyike fölhevítendő levegőt fogad be, mely ott a bevezetett gázzal meggyúlad, mimellett az égéstermékek a részkemence fölhevítése és a másodikregenerátornak újra (vagy elő-) melegítése után a kemencetelep közepén húzódó egyetlen gyűjtő rókatorokba vonulnak. (4 rajzlap melléklettel) ->ajua8 wé8zvéwyt/írsa8áq nyomoája buoapeölf-