47956. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vasúti kocsifékszerkezet

varanya közé a (63; 64) karmantyúkban elhelyezett gyönge (61) és erős (62) rugók vannak beiktatva. A (68) karmantyú (67) csapokkal van ellátva (4. és 5. ábra), melyekhez a (43), illetve (44) (9. ábra) kétágú rudak vannak csuklósan megerősítve. A (43) rúd (65) forgástengelye a (46) vonórúd alatt, míg a (44) rúd (66) forgástengelye a (46) vonórúd fölött van elrendezve úgy, hogy midőn a (67) csapok egymáshoz képest ellenkező irányban mozdulnak el, akkor a (43, 44) rudak alsó végei egyenlő értelemben fordulnak el. Ezen rudak, végeit a (68) rúd köti Össze. A (11) féktengely itt is egy ellensúllyal terhelt (12) kart hord és a (43) rúddal a (42) rúd, (40) forgattyúrúd és egy kapcsolószerkezet révén van összekötve. Ezen utóbbi áll egy, a (11) tengelyen eltolható és a (71) bütyök révén vezetett (70) karmantyúból, melynek (72) karma a (40) forgattyúrúd agyán kiképezett (73) karommal kapcsolható. A (70) karmantyút a (40) rúd agyához a (74) rúgó szorítja és a (75) villás szögemeltyű révén mozgatható, melyet a végein (78) forgattyúkkal és ellensúllyal biró (79) karral ellátott (77) tengelyre szerelt (76) tárcsa mozgat. A (40) forgattyúrúd agya a (11) tengelyre lazán van szerelve és a (80) horonnyal van ellátva (8. ábra), melybe a (11) tengely (81) bordája illeszkedik. Midőn a kocsikapcsolások nincsenek megfeszítve, akkor a (61) és (62) rugók a vonórudakat, valamint a (43, 44) és (40) rudakat az 5. és 9. ábrán föltüntetett helyzetben tartják. Ekkor az (55) csavaranya és az (56) keresztrúd között bizonyos köz van. Ha most a (40) forgattyúrúd a (11) tengelyhez a (70) karmantyú réven kapcsolva van, akkor a (11) tengely fékező helyzetben tartatik. Ha egy vonórúd megvan feszítve, akkor előbb a. gyöngébb (61) rúgó lesz összenyomva és a (43, 42, 40) rudak a (62) rúgó hatása alatt a (64) és (63) karmantyúk közvetítésével az 5. ábrán pontvonalzottan jelzett helyzetbe jutnak. Ekkor a (11) tengely azon helyzetbe kerül, melyben a fék meg van eresztve. Ha a vonórudakra gyakorolt húzás megszűnik, akkor a (61) rúgó a r

(43) rudat,|(40) forgattyút ós a (11) tengelyt a fékező helyzetbe hozza. Ezen önműködő szerkezet kikapcsolására a (77) tengelyt forgatjuk el annyira, hogy a (76) tárcsa a (75) szögemeltyűt és ezzel a (70) karmantyút a (40) forgattyútól eltolja. Ez után a (11) tengely független lesz a vonórudaktól és kézzel vagy más módon forgatható. A (44) és (68) rudak (9. ábra) más kapcsoló elemekkel is helyettesíthetők, például egyetleji egy összekötő rúddal, melynek egyik vége az egyik (63) karmantyúval összekötött (43) rúddal, másik vége pedig közvetlenül a másik (63) karmantyúval lesz csuklósan összekötve, mimellett a (43) rúd (65) forgástengelye a vele összekötött karmantyú és az összekötő rúd közé helyezendő. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködő vasúti kocsifékszerkezet, jellemezve egy, a féktengellyel kapcsolható és a vonóhorgokra gyakorolt húzóerő által rúgóhatással szemben működtetett rudazat által. 2. Az 1. igénypontban védett szerkezetnek egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a kocsikapcsolóhorgok a kapcsolórúd csapját befogadó hosszúkás csaplyukakkal vannak ellátva és mellettük kerek csaplyukkal biró segédhorgok vannak elrendezve, melyek egy nyúlványok révén a fékrudazatot működtetik. 3. Az 1. igénpontban védett szerkezetnek egy kiviteli alakja, jellemezve a fékrudazatnak a féktengellyel való kapcso• lására szolgáló, rúgóhatás alatt álló és egy vezetőfölülefcre támaszkodó retesz által, mely a vezetőfölület bizonyos helyein a féktengely egy kivágásába fogódzik, a vezető fölületen elrendezett mélyedések helyén pedig abból önműködőlég kikapcsolódik. 4. Az 1. és 2. igénypontban védett szerkezetnek egy kiviteli alakja, jellemezve a kocsivázhoz erősített tengelyek körül forgatható, egymással is csuklósan össze-