47935. lajstromszámú szabadalom • Tetőcserép

nak. A kapcsolódás lehetővé tételére a (4) 1 és (9) bordák helyenként meg vannak sza­kítva, a hosszanti (5) és (10) bordák pedig nem nyúlnak végig a cserép egész hosszán. A cserép fölső lapjának jobboldali (3) része a cserép alsó széle felé, mint az a 4. ábrán (11) nél látható, lejtősen emelkedik és ennek megfelelően a szomszédos cserép, illetőleg a cserép alsó lapjának jobboldali (8) szélén ugyancsak lefelé lejtősen emelkedik, miáltal a két rész szorosan egymásra fekszik. A hátsó lap (8) szélének (10) bordái alul lejtősen a (8) rész alapfölületébe mennek át (5. ábra). A mellső (1) cseréplapnak a (3) résszel való találkozási helyén a négyszög kereszt­metszetű (12) foggal alul kiálló (13) hossz­lépcső van elrendezve, mely a (10) hossz­bordáig terjed és itt csúcsban végződik. A (3) cseréprész szélső jobb részén a (13) hosszlépcső ellentétes részét képező (14) lépcső van kiképezve, mely alul nem terjed egészen a cserép alsó éléig, hanem a szélső (10) bordával és a (3) résszel együtt a cserépnek alsó jobb sarkában lépcsőzetes külsőt ad. Az (1) mellső cseréplapnak és fölső (2) részének találkozási élén körülbelül a (4) bordázás balról első megszakítási helye alatt a (15) mélyítés van kiképezve, melybe összerakott tetőzetnél a fölső cserépsor alsó élén lévő (12) fog kapaszkodik oly célból, hogy a fölső téglákról lefolyó víz az illesz­tési helyeken eltereltessék. A tetőcserepek mélyített (2, 3), illetőleg (7) és (8) részei megfelelő bordáikkal úgy kapaszkodnak egymásba, hogy a bordák megszakításai következtében egyrészt a víz levezetésére szabad utat engednek, mimel­lett a cserepek egymásba illesztését a (15) mélyedésekbe kapaszkodó fogak megköny­nyítik, másrészt pedig és ez képezi a jelen találmány szerint készített cserép jellemző sajátságát, a tetőcserép mélyített kapasz­kodó részeinek elrendezése folytán az össze­rakott cserepekből álló tetőzet, mint azt a 9. és 10. ábra mutatja, a külső fölületén teljesen bordázás- avagy mélyítésmentes sík fölületet alkot, miáltal szélnek és viharnak , sokkal jobban ellentállhat. A cserép hátsó oldalán a fölső oldalon kiképezett (2) és (3) rész alatt a (16) vas­tagabb szögletet alkotja. A találmány tárgyánál továbbá úgy a leg­alsó sor cseréptéglái, valamint a legfölső sor cserepei sajátságos kiképzést nyernek. A legalsó sor cserepei, mint azt a 11. és 12. ábrák mutatják, (17)-nél alul csatorna­szerűen ki yannak görbítve úgy, hogy esetleg más anyagból való külön csatorna alkalmazása nem szükséges. Az oromban összefutó két legfölső (18) cserépsor fölső végén kifelé álló (19) hosz­szanti orral van ellátva, melyek felé egyes (20) süvegdarabok úgy vannak föltolva, hogy egymáshoz lépcsős fölületekkel illesz­kednek. A tetőzet elkészülténél a legfölső (18) cseréptéglákra a (20) süvegdarabok a (18) sorok elkészültének előrehaladása mér­vében egymás után rátolatnak és a szoká­sos módon habarccsal összeillesztetnek. A süvegdarabok ezen elhelyezése ós össze­illesztése által a tetőzet orma teljesen víz-és pormentessé válik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Tetőcserép, azáltal jellemezve, hogy a cserép fölső lapján fölső és jobb szélén mélyítve van és ezeken a helyeken a szomszédos cserepek alsó lapjainak alsó és bal szélén lévő kapaszkodó bordák­kal kapcsolódó bordákkal van ellátva úgy, hogy a cserepek külső lapjai egy­másba illesztésű knél^ egy síkban feksze­nek, miáltal a tetőzet szél- és vihar­ellentállóvá válik. 2. Az 1. igényben védett tetőcserép foga­natosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a cserepek szilárd összetartását biztosító, egymásba fogódzó bordák he­# lyenként meg vannak szakítva oly cél­ból, hogy a víz levezetésére alkalmas csatornák képeztessenek. 3. Az 1. igényben védett tetőcserép fogana­tosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a cserép fölső lapjának és jobboldali mélyített részének határoló élén a cse­répből kiálló (12) fog van elrendezve,

Next

/
Oldalképek
Tartalom