47923. lajstromszámú szabadalom • Vágányzáró sorompó
váltó- vagy jelzőállítóemeltyű a (29) korong (32) kivágásával működik együtt úgy, hogy az állítóemeltyű mindaddig nem fektethető át, amíg a (32) kivágás ezt meg nem engedi, vagyis a (31) emeltyű a 3. ábrában föltüntetett helyzetből csak akkor hozható a 4. ábrában föltüntetett helyzetbe, ha a (29) korong révén a (19) korongot a megfelelő végállásba forgattuk, amikor egyidejűleg a (32) kivágás is a 4. ábrában látható végállásba jut és a (31) emeltyű alsó szára a (32) kivágásba hatolhat. Ha a sorompót ismét csukott állásba akarjuk hozni, akkor következőkép járunk el: A (19) korongot a (29) korong (30) emeltyűje révén (4. ábra) a nyíl irányában elforgatjuk. Eközben a (33) köz a (10) rúd alá kerül, minek folytán a (10) rúd sugárirányban jobbra tolható. A (7) rudat tehát (20) fogantyú segélyével a (35) horony irányában a (27) kengyelből kihúzhatjuk, miközben a (7) rúd (9) csapja a (11) horony fölső oldalára hat ós a (10) rudat hossztengelye irányában jobbra eltolja. A (10) rúd ismét az 5. ábrában teljes vonalakkal megrajzolt helyzetbe jut, amelyben a (19) horony elforgatása mindaddig meg van akadályozva, amíg a (7) rudat 90°-kal el nem forgattuk. Eközben a (7) rúd (8) csapja a (6) horonyban mozog, míg a (34) horonyhoz nem jut. A (7) rúd ezután a (25) kengyelbe tolható, mikor is a (9) csap révén magával viszi a (10) rudat úgy, hogy a (19) korong tovább forgatható, amíg a (15) ütköző (24) nyúlványa a (10) rúdhoz nem érkezik. Ennek megtörténtével a sorompó ismét csukott állásában el van reteszelve. Minthogy a (4) mellgerendának csak 90°-u elforgást kell végezni, a (6) horonyt ennek megfelelően csak negyed körív alakjában kellene kiképezni és csupán két sugárirányú (34, 35) elágazásra volna szükség. Hogy azonban az (5) alaplemez tömegcikk gyanánt legyen gyártható és a (3) cölöpnek akár jobb-, akár baloldalán fekvő vágány elzárására szolgáló mellgerendák számára legyen alkalmazható, azt az ismertetett módon képezzük ki. Ha tehát a (4) mellgerenda a (3) cölöp baloldalán fekvő vágány elzárására szolgál, akkor a (7) rúd (8) csapjával a (6) horony jobboldali része és a (35, 36) horonyok működnek együtt a (7) rúd (8) csapjával. A találmány tárgyát tevő sorompónak a 6—9. ábrában föltüntetett foganatosítáBi alakjánál a sorompónak nyílt és csukott állásban való rögzítésére külön-külön zár szolgál, melyekből a kulcs csak akkor vehető ki, ha a sorompót az egyik vagy a másik állásba átfektettük és abban el is reteszeltük, minek folytán a sorompóhoz tartozó váltó vagy jelző csak akkor válik kezelhetővé, ha az őr a fenti műveleteket tényleg elvégezte. Az azonos alkatrészek ezen ábrákban ugyanazon betűjelzéssel vannak jelezve, mint az előbb ismertetett foganatosítási alaknál. Az (5) alaplemez, mely ugyanolyan hornyokkal van ellátva, mint az előbbi foganatosítási alak, (40) hasítékkal 'bír, amelybe a (7) rúd bal végére szerelt (44) és (45) zárak (42) vagy (43) retesze hatolhat. Minthogy a zárak reteszei az alúlról a (4) mellgerenda által födött (5) alaplemezbe hatolnak, ennélfogva azok hozzáférhetetlenek és kulcs nélkül ki nem nyithatók. Mindenik zárhoz egy-egy kulcs tartozik, mely a sorompó megfelelő váltó- vagy jelzőállító berendezésének kinyitására szolgál, aminek megtörténtével az illető jelző vagy váltó állítható. A kulcs a zárból csak akkor húzható ki, ha a zárt tényleg elzártuk, vagyis a sorompót egyik vagy másik állásában tényleg elreteszeltük. A berendezés működési módja a következő : Ha a sorompót ki akarjuk nyitni, akkor a (45) zárat kinyitjuk, minek következtében a (42) retesz a (40) hasítékot elhagyja és a (7) rúd a (20) fogantyúnál fogva a (34) horony irányában balra tolható (6. és 8 ábra). A (7) rúd jobb vége ekkor kilép a (27) kengyelből és a sorompót nyitott állásba hozhatjuk azáltal, hogy a (3) cölöp körül elforgatjuk mindaddig, amíg a (4) mellgerenda a (26) cölöphöz nem jut. A (7) rúd (8) pecke ezalatt a (6) horonyban mozgott
