47913. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés állandóan bekacsolt fölhívó- és lecsöngető relaisvel, továbbá ezt működtető segédelektromágnessel bíró telefonközpontokhoz
akként van föltekercselve, hogy a (Wl) cséve hatását megszüntesse és a (H, R) relais fegyverzetét eleressze, mely most már áz (A, L) fölhívó lámpát a beszélgetés időtartama alatt árammentessé teszi.' Mikor a fölhívórelais árammentes t. i. a hallgató a beszélgetés befejezte után (illetve a fölhívott előfizetőnél ennek jelentkezése előtt) a hallgató horgon függ, az (a) fegyverzet a (Wl, W2) esévéket a kapcsolók vezetékével párhuzamosan kapcsolja. Ennek következtében a befejező jelzést adó, illetve ellenőrző (8, L) lámpa áramköre annyira erősödik, hogy a lámpa, fölvillan, de a (H, R) relais működésnek nem indulhat, minthogy a két ellentétes hatású cséve ellenállása és menetszáma ugyanabban a viszonyban van egymással. Ha az l. ábrán látható kapcsolást alkalmazzuk, beszélgetés közben a teleptől az a fegyverzeten és az aránylag kis ellenállású (Wl) csévén át gyönge áram megy a földbe. A kapcsolási elrendezésnek a 2. ábrán látható csekély módosítása lehetővé teszi, hogy az áramfogyasztást beszélgetés közben minimálissá tegyük. Az 1. ábrán a (Wl) és (W2) csévék tekercselésének viszonyát a a párhuzamos kapcsoláshoz szükséges ellenállás szabja meg. Ha azt akarjuk, hogy a (H, R) cséve fegyverzetét, akkor se húzza meg, mikor a két cséve külön áramkörökbe van kapcsolva, a (Wl) csévén a kisebb menetszámnak megfelelően nagyobb erősségű áramnak kell átfolynia Ennek az áramnak erősségét az (X) ellenállás szabályozta. A 2. ábrán látható elrendezésnél az ellenállás a (H, R) segédrelais harmadik (Wx) csévéjét alkotja, mely a fölhívásnál a (Wl) csévével azonos értelemben hat és csakis az (A, R) fölhívó relais (a) fegyverzetének meghúzott állapotában, tehát fölhívás és beszélgetés közben van bekapcsolva. Mint ahogy az minden további magyarázat nélkül világos, eme (Wx) cséve meneteinek számát és ellenállását akként lehet megszabni, hogy a beszélgetés közben átfolyó áram minimális legyen. Találmányunk további foganatoaítási alakja a 3. ábrán látható. A (H, R) segedrelaisnek itt is három (Wl, W2, W3) menete van, melyek közül azonban mindig csak kettő van bekapcsolva. Fölhívásnál a (H, R) segédrelaist a (Wl) csévén és (Wv) ellenálláson átmenő áram gerjeszti, minek következtében az (A, L) fölhívólámpa bekapcsolódik. A vezeték dugaszolásánál az áram a befejező jelzést adó lámpán, a kapcsolók vezetékén és a (W2) csévén ugyancsak a (Wv) ellenállálláshoz megy (WJ-)cséveekkor $ (W2) csévével és a befejező jelzést adó lámpával párhuzamosan van kapcsolva, ezért a lámpa nincs áram alatt. A (Wl, W2) csévék tekercselési viszonyai akként vannak megválasztva hogy a csévéken átfolyó áramoknak a (H, R relaisre gyakorolt hatása egymást kölcsönösen közömbösíti. A beszélgetés befejezte után a (Wl) csévét a leeső (a) fegyverzet lekapcsolja, a (W3) cséve pedig a (Wv) ellenállással párhuzamosan kapcsolódik, minek következtében a befejező jelzést adó lámpán átmenő áram annyira erősödik, hogy a lámpa fölvillan. A (W2, W3) csévék ugyancsak akként vannak méretezve, hogy a megadott áramútnál a (H, R) relais nem gerjed. A 3. ábrán látható kapcsolási elrendezést könnyen lehet akként is kiképezni, hogy a kívánt hatást két csévével érjük el, mikor az egyik csévét a fölhívó relaishez két sarkúan kellene kapcsolni. Ekkor azonban a fölhívó relais kontaktusainak száma növekednék. A 4. ábrán látható kapcsolási elrendezésnél a (Wl) cséve a fölhívásnál a (H, R) segédrelaist gerjeszti, mikor az (A, R) fölhívó relais fegyverzetét, meghúzta, ekkor a fölhívó lámpa fölvillan. Ha az (A, S) kérdődugót a kapcsolóba bedugjuk, a (W2) cséve is áram alá kerül és a (Wl) cséve hatását megszünteti úgy, hogy az (A, L) lámpa kialszik. A beszélgetés befejezte után az (a) fegyverzet leesik, a (Wl) csévét lekapcsolja és a (W2) csévét röviden zárja. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kapcsolási elrendezés állandóan bekapcsolt fölhívó- és lecsengető relais vei. továbbá ezt működtető segéd elektromágnessel biró telefonközpontokhoz, azáltal