47893. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a gyapjúszurok olvadási pontjának emelésére forrpontjának és ruganyosságának csökkentése nélkül
Megjelent 1910. február hó 7-éu. _ MAGY. gg^ KIR. SZABADALMI fBE| HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 4789B. szám. Xl/d. OSZTÁLYEljárás a gyapjuszurok olvadási pontjának emelésére forrpontjának és ruganyosságának csökkentése nélkül. A F. MALCHOW LEOPOLDSHALLER DACHPAPPEN-, HOLZCEMENTUND TECT0LITH-FABR1K CÉG LEOPOLDSHALL-STASSFURTBAN. A bejelentés napja 1909 március hó 30-ika. A gyapjuszurok a még benne lévő olajok | magas forrpontjánál fogva (a desztilláció j ugyanis 300°r nál kezdődik) oly test, mely a legkülönfélébb célokra való alkalmazását j teszi kívánatossá, aminek azonban az állja útját, hogy szállításra kerülő állapotában olvadási pontja túlalacsony. A találmány már most eljárás a gyapjuszurok olvadási pontjának emelésére anélkül, hogy egyéb sajátságai (magas forrpontja és ruganyosf sága) károsan befolyásoltatnának. Ezen célból a fölhevített gyapjúszurokhoz ként adunk. \ A kéntartalma következtében magasabb olvadási ponttal biró gyapjúszurok sokféle célra fölhasználható. Önmagában savr és higálló tartályok bemázolására szolgálhat, továbbá oly anyagok bevonására, melyek nyers gyapjúszurokkal vagy hasonló, könynyen olvadó szurkokkal vannak impregnálva. A kénnel kezelt szurok könnyen illó olajnak, például benzinnek, benzolnak hozzáp adása által lakkbevonat gyanánt használható. Rostanyagokkal való földolgozása által plasztikus testek és táblák előállítására szolgálhat, amint például ilyenek elektrontechnikai, építészeti szigetelési célokra nyernek alkalmazást. A. gyapjúszuroknak, mely a kísérleteknél kiindulási anyagul szolgált, Krámer Sarnow szerint 36° C. volt az olvadási pontja. Ezen gyapjúszurok megmért mennyiségét fölhevítettük és 10% kénnel elegyítettük. A műveletet elvezető csővel fölszerelt edényben végeztük és az eltávozó gázokat fölfogtuk. Az eljárásnál azt találtuk, hogy a kénnek kb. 90%-<a reakcióba lépett. A művelet befejezése után a reakciótermék olvadási pontja Krámer Sarnow szerint 45° Celzius volt. Hasonlóan végeztünk egy másik kísérletet 20% kén hozzáadása mellett, mikor is a reakciótermék olvadási foka 70°. Harmadik kísérletünknél 30% kénnel dolgoztunk és a reakciótermék olvadási pontja 150° volt. A reakció minden esetben 120°r nál indult meg és főként 200 é;s 230° ,C. között ment végbe, a hőmérsékletet azonban a reakció befejezéséig 300°-ig, vagyis a desztilláció kezdetéig kellett emelni. A reakció végét az jelzi, hogy az erősen habzó tömeg nyugodt folyásúvá válik. A 20 és 30% kénhozzáadásnál keletkezett termékek olyanok voltak, hogy az irántuk ' támasztott követelményeknek megfelelnek.
