47888. lajstromszámú szabadalom • Szártépő gép

2 — 6. és 7. ábrán egy alsó kosárlécnek elül-és oldalnézete van föltüntetve, a 8., illetőleg 9. és 10. ábrák egy másik kiviteli változathoz tartozó doblécnek, illetőleg fölső és alsó kosárlécnek oldalnézeteit mutatják; végül a 11. ábra a találmánybeli szártépő-lécekkel fölszerelt dob és kosár oldalnézetét tünteti föl. Az 1., 2. és 3. ábrákon bemutatott (a) doblécnek (d) talpában célszerűen (e) vályú van kiképezve egyrészt az öntvény súlyának csökkentése, másrészt könnyebb fölerősíthetés és végül egyszerű kibalancirozás elérése céljából. A (d) talpon ülnek az előrehajló (g) orral bíró tompa (h) fogak, melyek hátrafelé lejtősen ereszkednek le a (d) talpig. Előnyös ezeket a dobléceket két egyenlő hosszúságú darabból összeállítani; ugyanis a középen nagyobb igénybevételt szenvedvedvén, ott gyorsabban fognak kopni, mint a szélek felé, a két lécrész fölcserélésével pedig a széleken kevésbé kopott fogak fognak a középre kerülni, ami a lécek jobb kihasználását, illetőleg élettartamának növelését idézi elő. Hogy az így összeállított léc két részének fogai egy egyenesbe kerüljenek, a (d) talp alsó részében a léctagok végein egymás folytatását képező (h) vezetékek képezhetők ki, melyekbe sülyesztett és csavarokkal mindkét lécrészhez erősített (i) pántok a fogak egy vonalba való helyezkedését biztosítják. Az (e) vályú Öble az (A) dob (C) korongkoszorúira erősített (k) vánkosfák befogadására és célszerűen sülyesztett fejű csavarokkal való megerősítésére szolgál. A (k) vánkosfákba alkalmazott üregekbe, pl. fúratokba pl. ólom beöntésével az esetleges tömegeiosztódási egyenetlenségek kibalancirozhatók, minek segélyével a nagy fordulatszámú dobnak egyenletes járás kölcsönözhető, evvel pedig a gép rázkódása a minimumra csökkenthető. A (B) kosárra alkalmazandó helytálló lécek a 4. és 5., illetőleg a 6. és 7. ábrákon láthatók. A kosár fölsőbb alkotói mentén a (bl) (4. és 5. ábrák) alsóbb alkotói mentén pedig a (b2) lécek (6. és 7. ábrák) erősítendők föl. A (bl) kosárléc (ml) fogainak fölső oldalán kiképezett (n) öböl, valamint a fogak (o) fölső csúcsa ki van élesítve (5. ábra); míg a (b2) kosárléc (m2) fogainak csak az (o) fölső csúcsa és esetleg (p) külső gerince van élként kiképezve. Ennek célját az a körülmény magyarázza, hogy míg a tépendő szár a fölső (bl) kosárléceket egész fölső éle mentén éri, addig az alsó (b2) kosárlécek helyzetüknél fogva a szár felé csak fölső (o) csúcsukat és külső (p) gerincüket fordítják (11. ábra). Az (a) doblécek a cséplésnél használt verőlécek helyébe az (A) dobra, a (bt és b2) kosárlécek pedig a cséplésnél használt kosárlécek közé a (B) kosárra illesztendők és erősítendők olyképpen, hogy az (a) doblécek (f) fogai a (bl és b2) kosárlécek (ml és m2) fogai között azok közé behatolva járjanak. A (B) kosárnak közelítésével és távolításával a lécek fogai egymástól tetszőleges távolságra állíthatók be, amivel a tépendő anyag mérete szükség szerint szabályozható. Az etetés épúgy történik, mint cséplésnél. A (bl és b2) kosárlécek is készülhetnek két részből, hogy a középen lévő és kopásnak jobban kitett fogak a részek fölcserélésének a kisebb igénybevételt szenvedett szélső fogakkal legyenek helyettesíthetők. Jobb anyagkihasználás és az élettartam növelése céljából úgy az (a) doblécek, mint a (bl és b2) kosárlécek kettős fogsorral is előállíthatók. Az egyik sor fog használhatatlanná válása esetén a lécek egyszerűen megfordíthatok, mikor is másik fogsor használható. A 8. ábra ilyen két fogsorral bíró (a) doblécet, a 9., illetőleg 10. ábrák pedig ugyancsak két sor foggal ellátott (bl) fölső, illetőleg (b2) alsó kosárlécet mutatnak oldalnézetben. Magától értetődik, hogy a leírt lécek cséplőgéptől függetlenül különálló gépszekrénybe ágyazott dobra, illetőleg kosárra is szerelhetők, ez azonban minden olyan gazdaságban elkerülhető, ahol cséplőgép már rendelkezésünkre áll. Az eddig ismert szártépőgépek és berendezések dobszecskavágókésekkel, csigavonal-