47837. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fának vagy faanyagoknak szárítására

és (49") csapokat elzárjuk, a (46") csapot nyitjuk ós a (42) fújtatót bekapcsoljuk. A (42) fújtató a gőzt a lyukasztott (40) csőbe szívja, mely a f&rakások alatt a szárítókamara alsó rekeszében van elrendezve és azután a túlhevítőn át a kamara fölső részébe nyomja át, ahol a (60) lemezek által elosztatik. A vízgőz a fán áthatolva a fának gőz alakjában eltávozó nedvessé­gét magával viszi. A vízgőznek a fából ki­lépő gőzökkel való ezen hidegebb keveré­két a kamarában elrendezett (36) lejtős válaszfal a kamara egyik vége felé irá­nyítja ; a gőz a (36) lejtő vége körül az alsó (35) rekeszbe lép be, melyben az át­lyukasztott (40) cső és a (39) kibocsátóeső kőzött a (37) lemez van elrendezve. A ne­hezebb fajsúlyú fagőzök ezen (37) lemez alá vonulva a (39) kibocsátócsőbe jutnak, a vízgőz és a könnyebb fajsúlyú fagőzök pe­dig a (37) lemez fölé kerülve, a fújtató által a túlhevítőbe szívatnak, illetőleg nyo­matnak, úgy hogy állandó körfolyamatot végeznek. A fa kiszáradásának meghatározására a nehezebb fagőzök a (39") csövön át &z(54) kondenzátor (53) kígyócsövébe és innen folyóssá válásuk után az (53') csövön át az (57) gyűjtőtartályba vezethetők és itt meg­mérhetők. A gyakorlat megtanít arra, mennyi nedvesség gyűlik össze bizonyos, ismert nedvesség! állapotban levő bizonyos mennyiségű fa szárításánál. A tűlevelű fák szárításánál kiválasztott terpentin ugyan­csak az (57) gyűjtőtartályban gyűjthető össze. A tartályban a terpentin alatt kiváló víz az (57') csövön át folyhat ki. A kondenzátor­hoz való hűtővíz az (55) csövön be-, az (56) csövön pedig kiléphet. A fa tökéletes megszáradásának idő­pontja a (46) és (41) csövekben elhelyezett két (51, 52) termométer összehasonlításából is megállapítható. Ha ezek közelítőleg ugyanazt a hőfokot jelzik, akkor a fa szá­raz, minthogy ekkor a vízgőzt léhűtő ned­vességet többé nem ad le. Ha a fát rögtön szárítása után a szárító­kamarából eltávolítani kívánjuk, akkor le­hűtése céljából a gőzt a (12) ajtók nyitása előtt kibocsátjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás fának vagy hasonló anyagoknak szárítására, azáltal jellemezve, hogy a fa nedvessége egy túlhevítőn és a fát befogadó szárítókamarán át körfolyam­ban keringő túlhevített vízgőz által el­gőzöl ögtetik és magával vitetik, mikor is a fán áthatolt és a túlhevítőbe vissza­jutó gőzkeverékből] a nehezebb fajsúlyú fagőzök elkülöníttetnek és adott eset­ben kondenzátor által folyóssá téve, gyűjtőtartályba vezettetnek. 2. Az 1. igényben védett eljárás foganato­sítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a gőz keringtetését mindaddig folytatjuk, míg a szárítókamarából a túlhevítőbe áramló, a fán áthatolt gőznek megköze­lítőleg ugyanaz a hőfoka van, mint a túlhevítőből a szárítókamarába áramló gőznek, 3. Az 1. igényben védett eljárás foganato­sítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a gőz keringtetését mindaddig folytatjuk, míg a gyűjtőtartályban a fából kivont és a fa mennyiségének, minőségének és nedvességi fokának a szárítás kezdetén megfelelő nedvesség előre meghatáro­zott mennyisége le nem ülepedett 4. Berendezés az 1—3. igényekben védett el­járás foganatosítására, jellemezve (41, 45, 46) gyűrű vezetékútján a (75) túlhevítővel összekötött (1) szárító kamara által, amely vezetéknek a túlhevítőhöz vezető (41, 45) ágába (42) fújtató van iktatva. Az (1) kamarához vezető (46) ágába pedig a friss gőz számára való (49) bevezetőcső torkol, míg a szárítókamara azonkívül a nehezebb fajsúlyú fagőzők számára még külön (39) kibocsátóesővel van el­látva. 5. A 4. igényben védett berendezés foga­natosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az (1) szárítókamara (35) alsó ré­szében a (75) túlhevítőhöz vezető (41, 45) vezetékágnak torkolata és a nehe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom