47811. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés mindennemű kifésült szakáll, kopszok és csévék festésére

Megjelent 1910. évi január hó 31-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 47811. szám. XIv/e. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés mindennemű kifésült szakáll, kopszok és csévék festésére. MALY HERMANN GYÁRIGAZGATÓ BEDBURGBAN. A bejelentés napja 1909 március hó 5-ike. Festett gyapjúszöveteket, főkép festett fésűs gyapjút a szövőiparban eddig úgy állítottak elő, hogy az ehhez szükséges festett fésűs fonalak az úgynevezett színfestő fésűegyapjúfonógyárakból szerezték be. Ezen fonógyárak a festett fésűsgyapjút eddig olymódon állították elő, hogy a kifésült szakállban lévő gyapjút festették és a festett kifésült szakált festett fésűsgyapjakká fonták. Azáltal, hogy a gyapjút a kifésült szakállban először festik és csak azután fonják, a gyapjú a festési művelet által erősségből, simulékonyságából és rugalmasságából vesztett, minek folytán a kifésült szakáll ugyanazon minőségből a nyers kifésült szakállt a fonal finomabb, minőségére lehet fonni, mint a szines, illetve előbb festett kifésült szakállt. Miután majdnem minden szövőgyár saját színeket igényel és ezen színeket tartja is, a színes fésűsgyapjúfonógyárak nem képesek előre fonni egész egységes diszpozíció mellett, mint a nyers vagyis fehér fésűsgyapjúfonógyárak. Azáltal tehát, hogy a takács által megadott színeket mindig önmagának kell fonnia, a diszpozíciókból magyarázhatjuk meg azt, hogy a takácsok, kik a színes fésűsgyapjúfonógyárakban a fésűsgyapjút megrendelik, gyakran hónapokig is várni | kénytelenek, míg a fonalat megkaphatják Eszerint a szines fésűsgyapjút földolgozó takác3 vagy kónapokkal előbb kénytelen festett fonalakat spekulációra megrendelni és disponálni, mielőtt még tudná, hogy a diszponált színt használhatja-e és mily mértékben, minthogy a diszponálások szövöttárú rendelésekkel rendszerint még nincsenek fedezve. Ha a rendelések beérkeztéig vár azokra a mintákra, melyeket kiadott, hogy csak a beérkezett rendelések után rendeljen meg szines fésűgyapjút, akkor igen késő, mert oly hosszú időre rendszerint nem szoktak szövöttárú rendeléseket tenni. Hasonló körülmények állanak fenn azokra a szövőgyárakra is, melyek más fonórostokból dolgoznak föl fonalakat. Ezen hátrány kiküszöbölését minden módon megkísérelték már, ami azonban a legbehatóbb kutatások dacára sem sikerült úgy, hogy a szövőgyárak kényszerítve voltak, a körülményes és költséges eljárást megtartani. Jelen találmány tárgya eljárás és berendezés, mely az említett hátrányokat kiküszöböli és melynek lényege, hogy az eddigi eljárástól eltérően a gyapjút először fonjuk és csak azután feBtjük. A mellékelt rajzokon a jelen találmány