47810. lajstromszámú szabadalom • Fűtőkályha
akár egy darabban lehet öntve, akár alitói külön darabot képez. Ez utóbbi kivitelnek nagy jelentősége van akkor, ha valamely más rendszerű töltő kályhát- akarunk a jelen találmány szerinti fűtőkályhává átalakítani. Az (e) £satorna egy különleges kiképzési módja a föltüntetett kiviteli alakon látható (1. ábra). A kályha teste itt egymás fölé helyezett és célszerűen egymásba illő övekből áll, amelyekkel az (e) csatorna megfelelő része egy darab öntvényt képez, úgy. hogy az (e) csatorna a kályhatest fölépítése közben pusztán az öveknek egymásra helyezése által áll elő. Az (e) csatorna — éppen úgy, mint a törzsszabadalomban ^-keresztmetszetét tekintve, akár osztatlan lehet, akár hosszirányú válaszfalaik által több kisebb csatornára lehet osztva, melyek közül a két szélső (n) és (p) csatorna a hamuláda fölötti térbe, a rostély alá torkollik és oda előmelegített tiszta levegőt juttat, a középső csatorna pedig, mely alúl a (qj fallal el van zárva, a desztillációtermékek és előmelegített levegő keverékét vezeti tova az (i) nyílások felé, amelyeken át a keverék a tűztérbe jutva elég. A rostély alá vezetett levegő kellő irányban való terelésére az (ej csatorna alján az (r) vezető fejet képezzük ki és pedig erős, lefelé tartó lejtéssel, hogy a hamutérből esetleg odacsápódó hamu és pernye ismét könnyen lehulljon. A jelen találmány szerinti további újításoknak az a célja, hogy a kályhában képződő gázoknak, a fűtendő helyiségbe való visszacsapását meggátoljuk. A kályhában levő gázok visszacsapásának veszélye, akkor áll elő, ha akár a (tl) töltő-, akár á (t3) hamuajtót kinyitjuk. Ha a (tl) töltőajtót kinyitjuk, úgy a rajta betóduló levegő az (a) töltőtér fölső részében, a (d) garatban, valamint az (e) csatorna fölső részében is a kürtő szívó hatása által a normális üzemben előidézett vákuumot píllanatszerűen kiegyenlíti, tehát a levegőnek a (c) csatornán át való beömlése, valamint a desztillációtermékek és lqyegő keverékének az (e) csatornán való ióva vonulása egyszerre megszűnik, ugyanakkor pedig az (e) csatornának az (i) nyílások fölötti része és esnek folytatása gyanánt a (c) csatorna egy a fűtött helyiségbe torkolló kürtő gyanánt kezd múködni, úgy, hogy a (b) tűztér füstgázainak egy része az (í) nyílásokon át ezen úton törekszik eltávozni, maga előtt tolván első sorban ínég ' az (e) csatornában megrekedt desztillációs termékeket. Hogy a tűztér füstgázai az (i) nyílásokon át az említett úton tényleg eltávoznak-e vagy sem, az nagy mértékben függ az (il) nyílások kiképzésétől. Ha e nyílásokat pl. az 1. ábrában pontozottan föltüntetett (i) nyílások módjára a tűztértől kifelé tartva emelkedően képezzük ki, úgy a füstgázok könnyen távozhatnak, ha ellenben, mint az ábrán rajzolva van, a tűztérbe befelé tartva vannak emelkedően kiképezve, , úgy a füstgázok kifeléáramlása nagy mértékben meg van gátolva, de csupán akkor, ha áz (i) csatornák még kellő hosszúak is. Minthogy magában a kályhatest (s) falában nem képezhetünk ki elég hosszú (i) csatornákat, a jelen találmány szerint ily (i) csatornák kiképzése céljából vagy szemölcsöket Öntünk rá az (s) falra, vagy ha bordás kályhatestről van a szó, mint az 1. ábrában is, az (i) csatornákat az (u) bordában képezzük ki. Az (e) és (c) csatornák előbbi kürtőszerű hatása akkor is érvényre jut, ha a hamuajtót nyitjuk ki és ekkor első sorban az (e) csatornában bennfoglalt desztillációtermékek kívánnak kitódulni a helyiségbe. Hogy' ezt megakadályozzuk, az (e) csatornának a rostély alá torkolásánál egy (v) lapot alkalzunk és ebben az előbbi (i) csatornák módjára a rostély felé emelkedő (w) csatornákat képezünk ki. Ha e csatornák elég hosszúak, áz említett hátrányos kürtőhatás nem érvényesül. ' A kürtőhatás hátrányos érvényrejutásának még azáltal is hatásosan gátat vethetünk, • hogy a hamuláda mellső falát legalább közel oly nagyra készítjülí, mint a mekkora a hamuajtó ..nyílása. Az (i) és '(w) csatornáknak a füstgázok visszacsapását méggátló hatását még fokozhatjuk azáltal, ha az (e) csatornában az (i),
