47807. lajstromszámú szabadalom • Eljárás köszénbányákban előforduló szénporrobbanásoknak megakadályozására

vességének megtartása mellett a vájatvégek 1 szénfalai előtt a párolgást létesíti és ezáltal hideget fejleszt anélkül, hogy a munkásoknak nedvességtartalma által ártalmassá válnék, mivel a nedvességtartalom a telítési ponttól igen messze esik. A vízüveg tudvalevőleg azzal a tulajdonsággal bír, hogy nedvesség föllépésénél lassan föloldódik és hosszú ideig ragadós marad, továbbá azzal a tulajdonsággal, hogy a víznek elpárolgása után a porréteggel együtt kemény masszát képez, A vízüvegnek ragadós tulajdonságát robbanékony por lekötésére ugyan már hasznosították, szintúgy ismeretes már a vízüveg mint tűzálló test, de új a vízüvegnek kőszénbányákban permetezőanyag gyanánt valá alkalmazása. A vízüveget nátronlúggal keverhetjük, hogy a bánya levegőjét egyidejűleg a szénsav elvezetése által javítsuk. Bányaterekben ugyanolyan előnyös, a föltaláló nézete szerint a vízüvegnek baktériumölő hatása a betegség gerjesztőinek lekötése által, mely hatás alkalmas dezinficiáló szer gyanánt ismeretes adalékok, pl. vízben oldható kátrányolajok, fémeknek klór- és fluórvegyületei által növelhető. Ezen permetezőszerek a bányákban lévő szénport hosszabb időre lekötik és hatálytalanná teszik és a bányatüzek keletkezésének veszélye is csökken, fix permetezővezetéknek beépítése emellett esetleg fölösleges is. A szénfejtőhelyeknek, ill. a szénoldalaknak vízüvegoldattal való permetezése azért nem ajánlatos, mivel a kifejtésnek tovahaladásával állandóan új falak keletkeznek, a régiek eltűnnek és ily módon a vízüvegnek előnyös tulajdonságai egyáltalában nem érvén jr

esülhetnek ; figyelembe veendő még az, hogy a szén minősége a vízüvegoldattal való befecskendezés folytán szenvedne. A szénporképződés azonban éppen a munkaterekben a szénnek darabokra törése és tovaszállítása által, főleg zsíros szenek bányászatánál igen nagy és veszedelmes, mivel a folytonosan képződő szénrészecskék a fölszálló léghuzam által közvetlenül a 1 fölső tárnákba és vágatokba vezettetnek és még akkor is, ha ezek csak rövid idővel azelőtt vízzel permeteztettek, könnyen adnak alkalmat és módot esetlek keletkező kis térre szorítkozó bányarobbanások továbbítására és növelésére, ahogy ezt a nagy exploziók és bányatüzek eléggé mutatják. A szén oldalaknak és vájatvégeknek már eddigelé is foganatosított vízpermetezésével egyedül ezen hátrányokat nem lehetett kiküszöbölni, mivel nagy és a munkát lehetetlenné tevő bányanedvesség elkerülése céljából, a munkásoknak jóléte és egészségi állapotára való tekintettel hosszabb megszakításoknak volt alávetve. Világos, hogy a vágatoknak vízüveggel való befecskendézése a szénfejtő helyeknek vízbefecskendezésével való egyesítése sajátos és haladást jelentő új hatással jár. Emellett célszerűnek bizonyult a vágatok fenekét híg sóoldatokkal, pl. kénsavas magnéziával, klórmagnéziummal, klórkalciummal vagy klórnátriummal permetezni be, mely anyagok éppen úgy, mint a vízüveg, oldó folyadékoknak a víznek, elpárolgása után ragadós és keményítő hatásuk folytán bányák robbanó porának lekötésére alkalmasak. Szintúgy célszerűnek bizonyult a vágatok mennyezetét az enyvszerű, sűrűen fotyó vízoldattal befecskendezni, mivel a képződő vastag réteg ott kevésbbé van a tönkremenésnek kitéve, miáltal hosszabb ideig marad épségben és rendeltetésének tökéletesebben felel meg, míg a hígabban folyó só oldatok a bánya fenekét és falait vastagabb rétegben íödő port egész tömegében átitatják és összesütik. Az eljárás hatása úgy a fenék, mint a falpermetezésnél is azáltal növelhető, hogy azoknak klórinágnéziummal, vagy klórkalciummal vagy hasonló anyagok oldataival való befecskendezés után vízüvegbefecskendezést alkalmazunk. Ilyen módon a befecskendezett fölületek kevésbbé rideg és nem annyira összesülő, de amellett ellenálló réteget kapunk, mely a széttiprás ellen hathatós védelmet ad. Az alábbiakban néhány az eljárás foganatosítására kiválóan alkalmas szerkezet,