47799. lajstromszámú szabadalom • Ívalakú csövecske a zsinórnak zsinórzáraknál, különösen cipőzáraknál való vezetésére

6. ábrán szíj vezeték, mely kinyúló nyak­résszel van ellátva, a 7. ábrán a megerősítő szerkezetnek és a nyúlványok deformációjának sémás rajzaja 8. és 9. ábrán a csövecske oly foganator sítási alakja, melynél az ösiszehajlított nyúlványok köralakú fejet képeznek, a 10. ábrán a csövecskék előállítására való kiosákozott lemez fölülnézete, a 11. ábrá|n a 10. ábra A—B vonala szerint vett metszet, a 12. és 13. ábrán a két megerősítő .csőtol­dattal ellátott csövecske oldalnézetben és fölülnézetben, a 14. ábrán a központi csőtoldattal ellátott csövecske keresztmetszete, a 15. ábrán ezen csövecske alulról nézve, a 16. ábrán oly csövecske keresztmetszete, melynek megerősítő csőtoldata nyakgyűrű<­vel bír, a 17. ábrán ugyanezen csövecske rögzített helyzetben, a 18. ábrán az áthajlított és elforgatás el- > len való biztosítás céljából mélyedésekkel ' ellátott csőtoldat fölülmézete, a 19. és 20. ábrán végül a megerősítő cső­toldatokkal ellátott csövecskék előállítási módja. Az (1) megerősítő nyúlványok a bádogé­ból előállított és végein kissé kibővülő (2) vezető testtel egy darabból állnak ós kö­zépső részükön kifelé vannak hajlítva. A nyúlványok végei egymás felé irányulnak és célszerűen úgy vannak kiképezve, hogy a csövecskének a bőrön való megerősítése után egymásba kapaszkodnak. Az 1. ábrán föltüntetett kivitelnél az egyik nyúlvány vége a (3) kivágással, a másik nyúlvány vége pedig a (4) csúccsal van ellátva úgy, hogy a nyúlványok összehajlításuk alkal­mával egymásba kapaszkodnak (3. ábra),. Párhuzamos hosszanti szélek helyett (1. ábra) a nyúlványok a bőrön való könnyebb átszorítás elérésére a végük felé egymás­hoz közeledő (5) határvonalakkal bírhatnak (4. ábra). A nyúlványok (6) végei ellenté­tes irányban rézsútosan lehetnek levágva (5. ábra) úgy, hogy a nyúlványok összehajr lítás utátt rézsútos vonalban egymás mel­lett fekszenek. Ha ezen vezető csövecské­ket a (7) anyagban meg akarjuk erősíteni, a csövecskéket oly berendezésbe hozzuk, mely lényegében a (8, 9) kölyükből áll t(7. ábra), melyek egyike mozgatható. A csö­vecske teste a (8) kölyü mélyedésében he­lyeztetik el; a nyúlványok a (7) anyagon vezettetnek át és végükkel a (9) kölyü íy­alakú (11) kivágásába vagy mélyedésébe han­tolnak. Ha a (9) kölyüre nyomást gyakoro­lunk, a nyúlványok végei egymás felé szo­ríttatnak és a nyúlványok középrészei ki­felé nyomatnak, míg csak egymást át nem födik. A kölyü továbbmozgatásánál a nyúl­ványok végei a (11) mélyedésből kilépnek és a (9) kölyü (12) fölületére fekszenek. Ha végül a két kölyü egymáshoz már any­nyira közeledett, hogy a nyúlványok a (7) anyaghoz szoríttatnak, a sajtoló nyomás a (9) kölyü által közvetlenül a nyúlványokra gyakoroltatik. A csövecske testének össze­sajtolása emellett nem következhetik be. Hogy a zsinórokat fölvevő anyag megsérü­lését meggátoljuk, az anyaggal érintkező •(12) kölyü fölület falával, kemény gumival vagy hasonló anyaggal burkolható vagy szé­lein le lehet gömbölyítve. Az ilyen módon megerősített vezető csövecskék előnye, hogy a megerősítő csúcsok végei a zsinó­rokat fölvevő anyagba nem hatolnak és ezt meg nem sérthetik. A megerősítő csúcsok az | önmagukra visszahajlított nyúlványokon fekszenek, melyek megkettőzésük folytán a csövecskéket kihúzni törekvő erővel szem­ben rugalmas ellenállást fejtenek ki. Ezen­fölül az egymással érintkező és húzó erő föllépténél egymáson támaszt találó nyul­ványvégek a nyúlványokat oly mértékben merevítik, hogy a fölhaj lítás és kihúzás le­hetetlenné válik. Hogy az anyag, pl. a bőr erősebben megragadtassák, a (13) nyúlvá­nyok fölső részén a kinyúló (14) karimát képezhetjük ki (6. ábra), mely a bőr fölső síkjára fekszik. Oly nyúlványokat is alkal­mazhatunk, melyek összehajlítás utón a gombalakú (15) korongot (8. ábra) képezik. Ehhez hasonló megerősítés van föltüntetve a 9. ábrán a (16, 17) nyulványpár alkal­mazása mellett, melyek közül a (16) nyul-

Next

/
Oldalképek
Tartalom