47778. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízmentes beton és mészhabarcs előállítására

Wesitelent 1910. évi január Iió 29-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 47778. szám. 1 V/h/l- OSZTÁLY. Eljárás vízmentes beton és mészhabarcs előállítására. DR

iMECKE PÁL VEGYÉSZ STETTINBEN. A bejelentés napja 1908 december hó 7-ike. Már ismeretes a cementet a mész és alumínium poralakú zsírsavas sóinak hozzáadása által, vagy szappanoldatok út.ján sűríteni. Ezekkel a pótlékokkal, ínég ezeknek nagy mennyiségben való alkalmazása mellett is, a célt csak részben, vagy pedig egyáltalán nem érik el, ha a cementvakolat néhány méter magas vízoszlop nyomása alatt áll. Ezenkívül az ekképen kezelt cement nemcsak nehezen kötődik, hanem ezáltal szilárdsága is lényegesen bofolyásoltatik. Az új eljárás ezeket a hátrányokat kiküszöböli. Az eljárás lényege abban áll, hogy először égetett mész oltása által előállított friss pépet olajsavas ammon oldatával keverünk. Erre az olajsavas mészből és nagyobb mennyiségű mészhidrátból álló pépet aluminiumszulfát oldatával keverjük. Emellett a mészaluminátból, mészoleatból, aluminiumoleatbói, mészbydrátból (és gipszből) — előre nem láthatóan — egy komplikált vegyület képződik, mely ezen anyagok Keverékétől és maguktól az alkalmazott anyagoktól is, úgy vegyileg, mint fizikailag is lényegesen eltér. Emellett nem közömbös, hogy mily sorrendben keverjük össze az egyes alkatrészeket; ha például a mészpéphez először az aluminiumszulfátot és azután az ammonoleatot adjuk hozzá, akkor egy másik hasznavehetetlen anyagot kapunk. A vegyi alaptörvények szerint az lenne hihető, hogy a nagy mészhydrátfölösleg mellett csak mészoleat, vagy — minthogy az aluminiumszulfát az olajsavhoz képest fölöslegben alkalmaztatik — mészalumináton és mészhydráton kívül csak aluminiumoleat képződik. A vegyi vizsgálat azonban azt mutatja, hogy az abszolút éter (és benzol is) a megszárított masszából szerves mészsókon kívül j kis mennyiségű aluminiumsókat is old. Ennekfolytán szerves vegyületekkel állunk szemben, mert az itt figyelembe jövőfzervetlen aluminiumvegyületek az aeterben tökéletesen oldhatatlanok. Továbbá nem volt előrelátható, hogy a képződő vegyületek oly rendkívül finoman szétosztott állapottal fognak bírni, mint amellyel tényleg bírnak, mert az aluminium- és mészoleat egyébként nagyobb pelyhekben válik ki. Egybevágó kísérletek alapján a készítményben tartalmazott szerves vegyületeknek abszolút éterben való oldhatósági foka tekintetében is különbség állapíttatott meg a bázikus mészoleáttal szemben; az utóbbiból csak az összes (kötött) olajsav 19%-a oldódott éterben, míg a megszárított készítményből 39%-