47777. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kemence gázreakciók létesítésére

— 2 — áramolni, különösen akkor, ha a gáznak további útját is megszabjuk, azáltal, hogy fölső elektróda gyanánt egy széncsövet használunk, melynek útján a gázokat a fényíven való átáramlásuk után a kemenr céből elvezetjük. Az egyenárammal és a váltakozó árammal folytatott külön kísérletek már most azt mutatták, hogy a, fényívnek kúpos alakja különösen akkor mutatkozik előnyösnek, ha a kemence üzemére egyenáramot használunk és a fölső elektródát katódául, az alsót pedig anódául alkalmazzuk. A kísérletek továbbá azt mutatták, hogy a kokszfölület kiterjedt alakja ellenére, ily körülmények között a fényívnek hevítő hatása is sokkal nagyobb az alsó elektródáinál, mint a fölsőnél és hogy ennek, következtében a cyanhidrogénsav fejlesztéséhez szükséges széngőz majdnem egész mennyiségében az alsó, szabálytalan alakú elektródánál fejlődik és használtatik el, míg a fölső, szabályos elektróda csak kevéssé támadtalak meg. Ha ellenben fölcserélt pólusokkal (tehát fölül lévő anódával) működtetjük a kemencét, akkor a szénben oly fogyasztás áll be, mely (az ívlámpákhoz hasonlóan), a várt mértéket annyira fölülmúlja, hogy az eljár rás gazdaságosságáról többé alig lehet szó. Célszerűnek mutatkozott továbbá az alsó elektródát képező kokszréteget nem lapotsan szétteregetett alakban, hanem többéikevésbbé mélyített fűtő kamraként kiképezni, mely közvetlenül egy, a fölső elektródát körülvevő, szabályosan alakított szénből vagy más ellenálló anyagból kétszült kamrához csatlakozik. Ezen fűtő kamrában a fényív egész hőjének kell koncentrálódnia úgy, hogy az abba alulról betóduló gázáram egyidejűleg maximális hőmérsékletre és elgőzösített szénnek nagy tömegére talál. Az egyúttal elektródául szolgáló fűtő kamrát a szén elgőzö&ítés3 folytán beálló elhasználódásának arányában ismét helyreállíthatjuk azáltal, hogy oldalt, legcélszerűbben a fölső elektródát körülvevő kamra küloldalán, akként töltünk utána új kokszot, hogy az a termék j szetes lejtési szög alatt lefelé csúszva, az I elhasznált koksz helyét elfoglalja, j A részletezett módon kiképezett kemen| cét cyanhidrogénsav előállítására abban az esetben is alkalmazhatjuk, amelyben kiindulási anyagokul a nitrogénen kívül már kész és megfelelő összetételű szénhydrogéneket használunk. Hasonlóképen más oly eljárások foganatosítására is használhatjuk a kemencét, melyeknél az elektromos fényív 1 hőjében kell gázreakciókat létesíteni, hacsak ezeknél elgőzösített szén jelenléte szükséges vagy legalább nem hátrányos, mint- pl. az acetylénnek elemeiből való előállításánál, továbbá cyannak és egyéb endothermás vegyületeknek előállításánál. | A mellékelt rajzban a találmány tárgyát | képező eljárás foganatosítására szolgáló ke| mence egy foganatosítási alakjában van ! föltüntetve. Az (e) tűzálló bélésből 6'S <3íZ< (f) fémköpenyből álló kemence a fölső csőalakú (c) elektródával és a szabálytalan alakú széndarabokból (kokszból) álló alsó elektródár dával bír, mely az áramot és a gázokat bevezető csőalakú (g) szerkezettel van fölszerelve. Az (a) kokszot a fogyasztás arár nyában a (b) csavar segélyével adagoljuk a kemencébe. A reakcióba hozandó gázokat (mj-nél bocsátjuk be, míg a reakció termékei (n)-nél hagyják el a kemencét. A fölső elektródát a tűzálló anyagból készült (k) köpeny veszi körül, melynek külfölüler tén a koksz lefelé csúszik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás gázreakcióknak létesítésére, különösen cyanhidrogénsavnak elemeiből vagy nitrogénból és szénhidrogénekből elektromos fényívkemencében való előállítására, jellemezve azáltal, hogy az alsó elektródát szabálytalan alakú széndarabokból álló rétegből alkotjuk és a reakcióba hozandó gázokat ezen szénrétegen vezetjük át. 2. Az 1. alatt igényelt eljárásnak egy foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy egyenáram használata mellett a sza-I bályos alakú szénből álló fölső eilektró-I dát katódául, a szabálytalan alakú szén-