47777. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kemence gázreakciók létesítésére
Megjelent, JL910. évi január hó 29-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMILEIRAS 47777. szám. vil/i. OSZTÁLY. Eljárás és kemence gázreakciók létesítésére. DR DIEFFENBACH OTTO TANÁR ÉS D" MOLDENHAUER WILHELM MÉRNÖK DARMSTADTBAN. A bejelentés napja 1909 március hó 31-ike. Nitrogén és hidrogén keverékének két széncsúcsot áthidaló elektromos fényíven való átáramoltatásánál tudvalevőleg az említett gázok a fényívben elgőzösített szélnél cyanhidrogénsavvá egyesülnek. Az ezen eljárásnak nagyban való alkalmsr zására irányuló kísérletnél az a hátrány mutatkozik, hogy a cyanhidrogénsav csak akkor keletkezik nagy mennyiségben, h:tag*zok aránylag lassan haladnak át aí fényr íven, mert ezek a fényívnek gyors átjárásakor nem hevíttetnek föl eléggé. A megfelelő hozadéknak elérése céljából tehát igen előnyös, ha a gázok a fényívbe való beáramlásuk előtt már nagy hőmérsékletre vannak előmelegítve. Ezt a találmány szerint a következőképen érjük el: Ha a megfelelő egyenáramú vagy váltakozó áramú generátor segélyével előállított fényívvel nem két szénrudat hidalunk át, hanem csak a fölső, függélyes elektródát alkotjuk egy szénrúdból, míg alsó elektróda gyanánt egy, szabálytalan kokszdarabokból álló, többé-kevésbbé magas réteget használunk, akkor a kokszdaraboknak legfölső rétege a fényív hatása alatt igen nagy hőmérsékletre hevül föl és az alacsonyabban fekvő rétegek is a hővezetés folytán és az áram átjárása ellenében föllépő saját, tetemes ellenállásuknál fogva is erős izzásba jutnak. Ha már most a hidrogén és nitrogén kev!erékét a fényívbe való bocsátásuk előtt ezen erősen izzó kokszrétegen áramoltatjuk át, akkor az itt igen nagy hőmérsékletre fog előmelegíttetni, minek folytán a keverék a fényív övébe való beáramlásakor sokkal gyorsabban fogja a kívánt maximális hőmérsékletet eléírni, mint ezen előmelegítés nélkül. Azáltal továbbá, hogy szabálytalan alakú szenet használunk alsó elektródául, a fényívnek a folyamatra igen kedvező alakját érjük el. Két szénrúd között a fényív rendr szerint csak egy ponton csap át és helyét gyakran Változtatja, minek folytán nehéz a gázokat a fényíven egyáltalán átvezetni. Ha ellenben az alsó elektróda eléggé fölaprított kokszdarabokból álló rétegből van alkotva, akkor a fényív fölülről lefelé kúposán bővülő alakot kap. Ezen fényív, alsó kúpfölületével az egész kokszréteget be^ sugározza, hacsak ezen réteg fölsaine nem túlnagy. Ennek következtében az alulról, a, kokszdarabok között fölszálló gáznak minden része kényszerül egy helyen a fényíven át-
