47774. lajstromszámú szabadalom • Eljárás burkoló anyag előállítására és annak elhelyezésére

Wesitelent 1910. évi január Iió 29-én. MAGY ^ KIK. SZABADALMI jS&ff HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 47774. szám. VIII/Í. OSZTÁLY. Eljárás burkolóanyag előállítására és annak elhelyezésére. AMIES JOSEPH HAY MÉRNÖK PHILADELPHIÁBAN. A bejelentés napja 1909 május hó 1-je. A jelen találmány célja oly bitumenes burkoló anyag előállítása, mely az elhelyezésig szemcsés és szétmorzsolható alakban marad meg, kopást vagy exydálódást alig szenved, egyenletes rugalmassággal és bármily hőmérséklet mellett mindig nagyfokú tapadási képességgel bír, nyáron nem puhul meg, télen pedig nem válik keménnyé. Ezen célból a találmány szerint akként járunk el, hogy fémes, ásványi, földes vagy szálas anyagokat pld. fémreszeléket, kavicsot, salakot, homokot, üveget, hamut, agyagot, bőrfoszlányokat, fűrészport, papírpépet, szalmát veszünk és ezen anyagokat megfelelő olajjal pld. nyers naftával, gazolinnal, nyers olajjal vagy alkohollal vagy ezen anyagok kombinációjával bevonjuk', oly célból, hogy az említett anyagokat, hideg állapotukban, nehéz aszfaltszerű vagy egyéb bitumens, gyantás vagy széntartalmú kötő vagy szóntartalmú anyaggal vagy ezek kombinációjával keverhetsük, amikor is ezen ragásztó anyagot célszerűen forró állapotban használjuk. Ezen kötő vagy ragasztó anyaghoz folyós anyagokat, nevezetesen aszfaltolajat, ásványi kátrányt, gáz- vagy kokszkátrányt, malthai vagy hasonló olaja- j kat, nemkülönben illó anyagokat, végül ] kálciumoxidot vagy mészhidrátot vagy egyéb alkalicus anyagokat vagy ként vagy egyéb keménységet vagy szívósságot adó anyagokat vagy ezen anyagok keverékét adagoljuk. Ekként a ragasztó anyagnak illó és egyéb alkatrészei gyakorlatilag rögzítve vannak és a ragasztó anyag bármily hőmérséklet mellett szívós és bőrszerű állománnyal fog bírni. Minthogy ezen szívós vagy bőrszerű állapot állandó, a szemcseképződés és letöredezés meg van gátolva, nemkülönben a kopás gyakorlatilag ki van küszöbölve. Ha mészoxydot használunk, akkor annak oltása révén tetemes hő fejlődik, ami.a keverődést előmozdítja. A leírt keveréket már most vízzel nedvesített homokkal vagy hasonló anyaggal keverjük és nyomban rázásnak vetjük alá. A nedves homok alkalmazása és a rázás folytán megakadályoztatik, hogy a massza részecskéi meleg állapotukban teljesen összetapadjanak ; ily módon a kihűlés után szemcsés és szétmorzsolható kompozíciót kapunk. A homokot vagy hasonló anyagot száraz állapotban is használhatjuk, nem különben a rázást is elhagyhatjuk, de mindkét esetbén I csökken a hatás. A részletezett eljárással kapott anyag-