47773. lajstromszámú szabadalom • Éghető folyadékokkal táplált gázlángzó
égőanyag-tartányt segédtartány nélkül helyezzük el a lámpaház tetején. Ezen berendezést következőleg használjuk : A (31, 41) és (48) szelepeket lezárjuk, a (37) töltőcsavart levesszük s a tartányt folyékony égőanyaggal megtöltjük. Most lezárjuk (37) csavart s a (31) szelepet megnyitjuk, Ezután a gázosítót a begyújtás céljából a (12) szelep közvetítésével (2. ábra) megtöltjük; a (48) szelepet lezárjuk, a (41) szelepet megnyitjuk és a gázlángot a harisnyák fölött meggyújtjuk. Az izzóharisnyák világítanak s ha ezek fényereje már csökken, a (41) szelepet lezárjuk, a (48) szelepet pedig ismét megnyitjuk. A lámpa így üzembe jön és fölhúzható a (23) árbocra (1. ábra). A 6. ábrában föltüntetett foganatosítási alaknál a (P) komprimált gáztartányt a földön, az égőanyag-tartányt a lámpaházon helyezzük el. Az égőanyag-tartányon két szelepet alkalmazunk, melyek közül a tartány fenekén levő és afolyékon}7 égőanyag kifolyását szabályozó (A) szeleprúgó hatása folytán kisebb nyomásnál zárva marad, míg a tartány födelén elrendezett és a gázkiömlést szabályozó (B) szelep kisebb nyomásnál nyitva van. Ha azonban a tartányban nagyobb nyomást létesítüuk, akkor az (A) szelep önműködőlég kinyílik, míg a (B) szelep zárúl. Előmelegítésnél a (P) palackból kis nyomású gázt bocsátunk a (33) tartányba. A gáz innen a (B) szelepen át a (42) csővezetékbe, majd a (43) fúvókán át a lángzóba jut, ahol meggyújtás után a harisnyákat izzásba hozza úgy, hogy már azt előmelegítő láng is világít. A lámpa most már fölhúzható az árbocra. A gázosítót a gáz lángja rövidesen fölhevíti, úgy hogy az égő már olajjal táplálható. Ezt úgy eszközöljük, hogy a (P) palackból az (S) szabályozó megfelelő beállításával a (33) tartányba nagyobb nyomású gázt bocsátunk. A megfelelő nyomás beálltával most már a tartány (B) szelepe zárúl, az (A) szelep viszont megnyílik. Az olaj ezután a nyitót (A) szelepen át a (47) csőbe, innen pedig a gázosítóba folyik, ott elgázosodik és a még égő gázlángon meggyúladva, a harisnyát továbbra is izzásban tartja, azaz világít. Ezen berendezés azon előnyt biztosítja, hogy a lámpa az előmelegítés, azaz a komprimált gázzal való világítás tai'tama alatt is rajta lehet az égőn és szükségtelen annak az átkapcsolás céljából való leeresztése. Végül a 7. ábrában oly berendezést tüntetünk föl sematikusan, amelynél az égőanyag-tartány töltésekor nem kell a komprimált gázt a szabadba bocsájtani. Itt ugyanis két szimmetrikus elrendezésű azonos szerelvényekkel ellátott (33) és (34) tartányt használunk. Ezek közül majd az egyiket, majd a másikat töltjük meg az égőanyaggal. A (P) palackból jövő komprimált gázt akár az egyik, akár a másik tartányba ereszthetjük, megfelelőleg annak, hogy miként töltettek meg ezek az égőanyaggal. Az égőanyagot az (53) cső, a gyújtógázt pedig az (56) cső vezeti az égőhöz. Megindításkor szükséges, hogy az összes szelepek zárva legyenek. A (37) töltőcsavart kivesszük és a (33) tartányt folyékony égőanyaggal megtöltjük, a (37) töltőcsavárt zárjuk s a (41, 52, 48, 55) szelepeket megnyitjuk. Ekkor a (33) tartány nyomás alatt áll, a (34) tartányból pedig az előző töltésből visszkmaradt gáz az (56) vezetékbe jut és a harisnyák alatt elég, miközben a gázosító előmelegszik. Mielőtt a gázláng kialudnék, megnyitjuk a (31) gázszelepet, ennek folytán a (33) tartányt nagyobb nyomás alá helyezzük és a folyadék (52) szelepen át a gázosítóba ömlik. Kioltáskor előbb a (31) szelepet, majd az (52) öt zárjuk el, majd pedig a (48) és (55)-öt. Az egyieejűleg záró- és nyitószelepek célszerűen össze vannak kapcsolva, hogy a kezelést egyszerűsítsék. A lángzó következő meggyújtásához a (34) tartányba öntünk folyadékot és a (33)-ból vesszük az előmelegítő gázt. így elérjük, hogy az előmelegítő gáz legnagyob részében fölhasználást nyer. A gázlángot nemcsak előmelegítésre használhatjuk, hanem éppen úgy állandóan is világíthatunk vele.
