47726. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémek és fémötvözetek tömítésére, hegesztésére vagy formálására

— 2 — oxidálódnak vagy a levegő alkatrészeivel más vegyi összetételt képeznek. Ezáltal rideg vagy nehezen olvadó vagy egyébként csak nehézkesen megmunkálható fémek műszaki fölhasználására teljesen új tér nyílik. Ezen eljárásnál a forma és a fém között lévő eredeti üreges térnek előzetes evakuálása nem mindig kívántatik meg, hanem csakis az elválasztó hézagnak tömítése, legalább a folyadék behatolásával szemben. Ha ezen tömítést gumival vagy más, elektromos értelemben szigetelő tömítőanyaggal eszközöljük, akkor azt az elválasztó hézagon egyszersmind a fém izzásának megakadályozására használhatjuk vagy a gumit a kívánt helyeken ezen hatásában külön szigetelőanyag alkalmazásával támogathatjuk. Ezen sajtolandó tárgynak csak egyes részeit is lehet fölhevíteni, míg a többi rész hidegen marad, amenuyiben a sajtolandó tárgyat helyenként vonjuk be egy, a folyadék ellenében elektromosan szigetelő lakkal, más helyeket pedig csupaszon hagyunk. Még azt a formát is, melybe a tárgy sajtoltatik, a folyadékkal szemben elektromo- j san elszigetelhetjük, ha a forma fémből van. I A folyadékban kifejtendő nyomást tetszőleges, ismert módon létesíthetjük. Lehet azonban ezen nyomást az áramhatás alatt a folyadékból képződő gázok segélyével is létesíteni vagy fokozni úgy, hogy a behatásnak szándékolt időtartama szerint kezdetben aránylag alacsony nyomást alkalmazunk vagy aránylag egyszerű nyomóberendezéseket használhatunk. Minthogy az edényt magát használhatjuk áramvezetésre, az izzítandó fémhez való árainvezetésre általánosságban elegendő egyetlen egy tömszelence, mely esetben a fémnek magát az edényt nem szabad közvetlenül érintenie. Az edényben vagy fedelén célszerűen kémlő lyukakat rendezünk el. Ha az eljárás folyamán bizonyos vegyi behatásokat akarunk a fémre kifejteni, akkor ezt a folyadék alkalmas megválasztása vagy összetétele által eszközölhetjük. Jó vezetőképessé tett víz használata esetén a szabaddá váló hidrogénnek a fémre való ' redukáló hatása ismeretes. Az eljárást célszerűen úgy foganatosítjuk, hogy a megfelelően előkészített egy vagy több fémtárgyat, illetve formát a még üres edénybe visszük, az edényt a légelvezető nyílás meghagyása mellett elzárjuk, majd a folyadékot bebocsátjuk vagy benyomjuk, mire a légelvezető csapot is zárjuk. Ezután a folyadékot a fejlődő gázok útján vagy külön nyomó berendezések alkalmazásával nyomásnak tesszük ki, miközben a nyomást a levezető csap segélyével vagy egyébként manométer alapján szabályozhatjuk. A folyadékot és a fémet érintkezésük előtt célszerűen az áramforrás megfelelő sarkaival kötjük össze, minek folytán a köztük való érintkezés alkalmával a kívánt feszültség különbség már megvan; az árambevezetés azonban akkor is kezdődhetik, ha a részek már egészen a folyadékba merültek és pedig rendes légnyomás alatt vagy csökkentett nyomás mellett a munkadaraboknak és az elérendő célnak megfelelően, Előnyös, ha gondoskodunk arról, hogy a nyomáskülönbség a körülmények, különösen pedig azon nyomás szerint, mely alatt a folyadék áll, szabályoztassék, illetve fokoztassék, mi mellett a feszültség szabályozható és ezen nyomástól önműködően függővé tehető. Természetes, hogy önműködő nyomásszabályozó alkalmazása feszültségszabályozóval kapcsolatban vagy a nélkül nincs kizárva. Általában véve az eljárás foganatosítása nagy változatosságot enged meg. amitől a használandó berendezések szerkezete is függ. így pl. az edény számára egyetlen egy, esetleg a fenéken vagy annak közelében elrendezett nyílás elegendő arra, hogy a folyadékot az edénybe szorítsuk. Ez esetben az edény tartalma a fém és a folyadék között levő érintkezés alkalmával már a bezárt levegő nyomása alatt állna, mely nyomás a fejlődő gázok folytán állandóan fokoztatik. E mellett azonban, mint már említettük, még légelvezető cső is lehet alkalmazva, mely a bezárt levegő nyomásának szabályozására vagy sűrítésére is szolgálhat. Ezen sűrítés számára azonban harmadik nyílást is rendezhetünk el. Magá-