47694. lajstromszámú szabadalom • Mozgó duzzasztógát hajózható csatornák számára
Mint már említve volt, a zsilipnek a csatorna hosszirányában való mozgatása magának a csatorna vízének fölhasználásával a zsilipnél alkalmazott vizimótor segélyével történhétik, például oly módon, hogy zsilip gyanánt egy vizi kereket alkalmazunk. A. méllékelt rajzok a találmánynak egy példaképem foganatosítási alakját tüntetik föl. 1. ábra a találmány szerint mozgó zsilippel ellátott csatorna hosszmetszete, 2. ábra keresztmetszet s a 3. ábra a zsilip és a csatorna oldalfalai által alkotott medence hosszmetssete. Noha a csatornának és a zsilipnek méretei, valamint a csatorna esése és a rendelkezésre álló másodpercenkénti vízmenynyiség tetszésszerintiek lehetnek, mégis, hogy az egész gondolatmenetet jobban megvilágítsuk, az alábbiakban fölhozott példában meghatározott méretekkel számolunk. Képzeljük el a 3. ábrában föltüntetett (a) (b) csatornarészietet, melynek esése 4°/0 , szélessége 6-10 m., a rendelkezésre álló folytonos vízmennyiség 12 ms . Ezen csatornarészletben k. b. 40 m. hosszú hajókat akarunk szállítani, amelyek legalább 2 m.-nyi vízmélységet követelnek meg. Eszerint tehát a vízmélységnek a hajó hátsó végén azaz völgynek lefelé 3'60 m.nek kell lennie, míg egy közönséges csatornában, tekintetbe véve az esést és az oldalfalak természetét a víznek gyorsasága másodpercenként k. b. 4 m., a vízmélység pedig csak 50 cm. volna. Ily körülmények között tehát a csatorna nem lenne hajózható. Ha azonban a csatornát jelen találmány értelmében, amint azt a 2. ábra mutatja, a (c) vízikerékkel zárjuk el, mely szélein a (2) korongokkal elzárt (1) vasbádogcsöből áll s köröskörül (3) lapátokkal van ellátva s a mely az oldalt levő (4) karimáival a (6) csatornafalakba erősített (5) síneken nyugszik, akkor már is előttünk van a mozgó zsilip. Ha már mostan a víz a kerék előtt — hegynek fölfelé — összegyűl, úgy az a kereket forgásba hozza, minek következtében a kerék (4) gördülő karimái segélyével az (5) síneken gördülni kezd s így előre — fölfelé — halad. A keréknek előrehaladása bármely meghatározott esetben, egy ettől függő gyorsasággal történik, amennyiben a kerékre ható hidrosztatikai nyomás leküzdésére szolgáló munka, ha a veszteségektől eltekintünk, egyenlő a leeső víz által végzett munkával. Ezen gyorsaság az adott esetben. 0'40 m. volna másodpercenként és ha a kerék akként van számítva, hogy az — hogy ezen sebességgel mozoghasson — oly teljesítményt igényeljen, amely 3-10 m. esés mellett 12 cm8 , másodpercenkénti vízmennyiségnek felel meg, akkor a kerék karimái segélyével az (5)-síneken hegynek fölfelé elmozog és maga előtt tol egy medencét, melynek legnagyobb mélysége tényleg a szükségelt 3-6 m. s amelyben a (d) hajó úszik. Bizonyos határokon belül a kerék gyorsasága és a medence vízmagassága önműködőlég szabályozódik, amennyiben azon esetben, ha a kerék gyorsasága csökken, a vizsín a kerék előtt — hegynek fölfelé — emelkedik s így a kerék ismét gyorsabb forgásba jön. Ha viszont a kerék túlgyorsan forog, akkor a vízszín magasságok közötti különbség és ezzel kapcsolatban a forgási gyorsaság is csökken. A (4) karimák és az (5) sínek közötti, szükséges súrlódás a (c) kerék súlya folytán áll elő. A kerék súlya szükséghez képest azáltal szabályozható, hogy az (i) csövet vízzel töltjük meg. Ha a súrlódás még sem volna elegendő, akkor a sínek heljett fogazott rudakat alkalmazhatunk. Ha egy kerék nem volna elegendő, úgy egymástól bizonyos távolságban két ily kerék alkalmazható s egymással összeköthető, oly módon, hogy egy közbeeső vízesést, valamint egy kisegítő motort is fölhasználhatunk. Kisegítő mótor gyanánt némely esetben
