47682. lajstromszámú szabadalom • Aäroplan

2 rekek közül kettő elől és egy hátul van elrendezve. A gépnek mellső részén, a törzsnek mindkét oldalán egy-egy (F) tartó fölület vagy szárny (2. ábra) van elrendezve, melyek egymástól függetlenek és melyek mindegyike az aeroplán hossztengelyére merőleges (c) tengely körül elforgatható. A tartószárnyak fölfelé domborodó alakkal bírnak és célszerűen vászonlapokból vannak alkotva, melyek a (c) rúdra erősített lécsoron vannak kifeszítve és melyek a törzs mellett és ezzel párhuzamosan a (c) rudakra merőleges (d) harántrudak határolnak. A (c) rúd benyúl a váz belsejébe (3. ábra) és végén az (e) kereket hordja, mely az (f) fogaskerekek (4. ábra) közvetítésével a (g) fogaskerékkel kapcsolódik, melynek tengelyére a (C) padlóra erősített (i) fogas szegmenssel együttműködő (h) kilincses emeltyű van fölékelve. A (c) rudat (3. ábra), j melyet belül a (j) oszlop, kívül pedig a (k) kar támaszt meg, a (h) emeltyű segélyével forgásba hozhatjuk, amit különben az emeltyű rögzítő szerkezete megakadályoz, amennyiben a kilincs az (i) fogas szegmensnek egyik vagy másik fogával kapcsolódik. A (c) rúdra fölszerelt (F) fölület követi ezen rúdnak elmozgásait és kisebb vagy nagyobb mértékben hajlik el a kívánt irányban a szerint, amint föl- vagy leszállani akarunk. A leírt szerkezet azzal az előnnyel bír, hogy könnyen kezelhető ill. kiméli az izomerőt, mely pl. akkor fejtendő ki, ha a szárnyakat heves ellenszél ellenében fogva kell tartani. Mindegyik (d) haránttartó végein, az (u) pecekkel van ellátva, mely a váznak (A) léceire fölerősített megfelelő (v) ill. (vl) szegmenssel (1. ábra) kapcsolódik. Az (F) szárnyaknak mellső és hátsó szélei e szerint oly hengerpalástrészeket futnak be, melyeknek tengelye a (c) rud. A (v) es (vl) szegmensek az (F) szárnyakat vezetik, azoknak elforgását határolják és meggátolják a szárnyak deformálódását vagyis azt, hogy a jármű megfelelő működéséhez szükséges kifelé domborodó alak változást szenvedjen. Ekként az aéroplan vezetője, aki arccal előre ül a váz közepén a (G) széken, a két (h) emeltyű között (3. ábra), könnyen kezelheti ezen emeltyűket és minden nehézség nélkül végezheti az aéroplannak bármily kívánt, lehetséges magassági irányítását. A gép törzsének hátsó részén két egymással párhuzamos, megfelelően merevített (H) gerenda (2. ábra) van elrendezve, melyek a kormánynak függélyes (m) forgási tengelyét (1. ábra) hordják, ezen kormány az (I) függélyes lapból áll, melyet a madárfarkalakú, nagymértékben lefelé hajlított és az egész rendszernek stabilitását biztosító vízszintes (J) fölületnek merevítő szerkezete hord (2. ábra). Az (m) forgási tengely fölső végén, a reáékelt meggörbített (n) harántkart hordja, melynek szabad végei a vitorlás hajókon alkalmazott szerkezethez hasonlóan az (o, ol) acélsodronyok (6. ábra) segélyével a (p) korongal vannak összekötve, mely a (K) j kormánykerék segélyével működtethető. Ezen acélsodronyokat a gép vázára fölerősített (q) csigák (5. ábra) vezettetik. Az (m) tengelynek (1. ábra) alsó végére az (r) szegmens van fölékelve, mely ugyanazon mozgásokat végzi, mint az (n) harántkar és mely megfelelő kötő elemek segélyével a (J) stabilizáló fölületnek merevítő szerkezetét alkotó lécek végeivel van összekötve úgy, hogy ezen stabilizáló fölület igen merevvé válik. Az aéroplan vezetője az előtte levő (K) kormánykerék segélyével, annak könnyű, jobb- vagy balirányú elforgatásával, vagy az (o) vagy az (ol) acélsodronyra húzást gyakorol, ami az (I. J) kormánynak az (m) tengely körüli elforgatását vonja maga után. Ha nagyobb hordképességű azaz több utas szállítására alkalmas röpülőgépet akarunk létesíteni, akkor a leírt monoplánt, mely kisebb hordképességgel bír, de nagyobb sebbességgel járatható, célszerűen biplánná alakítjuk át. Ezen célból a (D) tartó szerkezetre (3. ábra) két (t) hüvely van fölfüggesztve, melyek egy másik, a fölső szárnyaknak (c) nádjaival párhuzamos, egyetlen rúd fölvételére vannak szánva, mely azután forgási tengelyül szolgál az alsó szárnyaknak melyek a fölső szárnyakkal rudak se-