47680. lajstromszámú szabadalom • U-keresztmetszetű (tág és szögletes képlet) húzó és nyomórudak
— 2 — mint a karimák egymásra fekszenek, míg a 2. ábrán látható vastagított híddal bíró rúdnál a hidak nem érintik egymást, mikor a karimáik egymásra fekszenek. A 3. ábra az ismert rudat ábrázolja, melynél a híd és karima egyenlő vastag. A 4. és 5. ábra a 2., illetve 1. ábrán látható rudakból összeállított rúdnyalábot tünteti föl, a 6. ábra oly zártszemű rúd axonometrikus képe, mely egyenlő kihajlási szilárdságú görbe szerint van alakítva, a 7. ábra végein lehajlított karimákkal bíró rúd keresztmetszet alakját, a 8. ábra könnyen hengerelhető, csapfuratokkal bíró | |-keresztmetszetű rúd axoaometrikus képét ábrázolja és a 9. ábra két, a csapra ellenkező irányban fölhúzott rúd nézete. A I I - keresztmetszetű rudak szemei nyitottak is lehetnek, mi összeállításukat és szétszedésüket nagyon megkönnyíti, ha azokat nyomórudak gyanánt alkalmazzuk. Az új | | - keresztmetszetű rudak előnyei legjobban a (t) karimavastagság, (s) hídhastagság, a hajlásszög és (e) hídtávolság (4. ábra) között fönnálló összefüggésekből tűnik ki. Ugyanis t — (e + s) sin. (a — 90) és ezért a = 90 4- arc. sin. — ' e-f-s Ebből következik, hogy 1. az ismert | | - keresztmetszetű rudaknál, hol s > t, e = o ha «. = 180°. tehát ily | | - keresztmetszetű rudak nyalábokban karimáikon és hídjaikon nem érintkezhetnek egyidejűleg egymással. Ha azonban e = t = s, a < 120°, a szög tehát nagyobb, semhogy a kéllő tehetetlenségi nyomatékot létesíthetnők. 2. az új | | - keresztmetszetű rúdnál s = t, tehát e>oha a< 180°,ilyrúdaknál tehát aránylag hegyes hajlásszögnél is elérhetjük, hogy a hidak és karimák egyidejűleg érintkezzenek egymással. Ha e = s; a < 120®, tehát akkor is hegyes, a kellő tehetetlenségi nyomatékot biztosíto szög választható. Az új | |-keresztmetszetű rúd karimáinak (t) vastagsága lényegesen kisebb, mint hídjainak (s) vastagsága és evvel hegyesebb (előnyösen 120° vagy kisebb) szöget képeznek. Egyidejűleg a keresztmetszet is olyan, hogy a rudak hídjaikon is érintkezzenek egymással, vagy egymástól bizonyos távolságban legyenek. Ez az elrendezés egyrészt a keresztmetszet oly nagy tehetetlenségi nyomatékát biztosítja, hogy a rúd kellő kihajlási szilárdsága a keresztmetszet lényeges nagyobbítását nem követeli meg úgy, hogy a rudat egyaránt lehet egyes rúd, vagy rúdnyaláb egység rúdja gyanánt használni, mi az építmény gyors fölállítását és leszerelését engedi meg. Másrészt a csuklócsapok hossza és ezáltal megszabott hajlítási igénybevételének megfelelő keresztmetszete is kicsi, mi az építmény súlyát és fölállításának gyorsaságát ugyancsak kedvezően befolyásolja. A rajzokon nem ábrázoltuk azokat a hézagokat, melyeket a karimák és hidak között az ily alakok hengerlésénél és kihajlításánál okvetlenül föllépő irányeltörések és kihasasodások miatt föltétlenül szükségesek. Ezeket a hézagokat úgy a régebb, mint az újabb | | - keresztmetszetű rudaknál egyaránt figyelembe kell venni. Ha az új | j - keresztmetszetű rudakat egységrudak gyanánt alkalmazzuk, célszerű, ha nem csupán egyféle hosszúságú, hanem főleg nagyobb építményeknél rövidebb és hosszabb egységrudakat alkalmazunk és építményrészei hosszának és szilárdságának, valamint igénybevételének megfelelően. SZABADALMI IGÉNY. I I - keresztmetszetű húzó- és nyomórudak csuklócsapos kötésekkel bíró tartók, hidak, állványok stb. rúdnyalábjaihoz, azáltal jellemezve, hogy a húzó- és ayomórudak hídjainak vastagsága nagyobb, mint lejtős karimáié. (1 rajzlap mellóklette ) J.i I RÉSZVÉNY TÁRSASÁG NVOVTIÁJA T< 1 ." 6• ' "
