47673. lajstromszámú szabadalom • Forgóalváz mozdonyokhoz

Megjelent 1910. évi január hó 24-én. MAGY, KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 47678. szám. V/c. OSZTÁLY. Forgóalváz mozdonyokhoz. LOKOMOTIVFABRIK KRAUSS & C° AKT.-GES. CÉG MÜNCHENBEN. A. bejelentés napja 1909 április hó 3-ika. Elsőbbsége 1908 október hó 10-ike. A jelen találmány tárgya egy a «Krauss»- í féle vagy «Helmholz-féle forgóalváz» név | alatt ismeretes lokomotívforgóalvázra vonat- \ kozó javítás. Amint az 1. ábrából látható, amelyen egy ily forgóalváz alaprajzban föl van tüntetve, a (K) kapcsolótengely, a jármű 1—2 hossztengelyére merőleges irányban eltolhatóan van a mozdony főkeretében elrendezve, míg az (L) futótengely egy háromszögletű vezetőkeretben van ágyazva, amely a (H) főkeretben ágyazott (D) forgáscsap körül lenghet és amelynek (E) csúcsa a kapcsolótengely (P) csapágytokjával csuklósan van összekötve. A futótengelynek az 1—2 keretközépvonalból valamely oldalfelé való kitéréséhez ennélfogva szükséges, hogy a kapcsolótengely egyidejűleg a másik oldal felé eltolódjék. A futótengelynek (G) csapágytokja mellett a vezetőkerettel mereven van kapcsolva úgy, hogy a futótengely változatlanúl egy (g, E, gl) egyenszárú háromszög alapvonalát képezi. A leírt forgóalváz kanyarulatokban való menetnél teljesen bevált. Egyenes menetnél azonban (ha a jármű az ábrán látható nyíl irányában halad), kitűnt az az alapvető hátránya, hogy normális középhelyzetében labilis egyensúlyban van és ennélfogva a nyomkarikáknál mutatkozó játék (c) által meghatározott határokon belül a vágányokban szög alatt törekszik beállni és ennek folytán a nyomkarikák megszorulnak. Az 1. ábrán ez az állapot szemléltetés céljából túlzott mértékben van föltüntetve. A forgóalváz helyzete emellett s csakis a nyomkarikáknak a jobb, ill. baloldali sínnel való (3, 4) érintkezési-pontjai által van meghatározva. A kapcsolótengely, némileg balra eltolva ugyan, de megtartja a vágányra merőleges helyzetét, a futótengelynek azonban az 5—6 vonal szerint kell beáliania, és ennélfogva ferde helyzetet vesz föl. Ha egyszer ebbe a helyzetbe jutott, akkor az alváz önmagától nem tud abból visszatérni. Minthogy a kapcsolótengely középvonalára merőlegesen zavartalanúl tovagördülhet, misem indítja arra, hogy helyzetét megváltoztassa és a futótengelyre befolyást gyakoroljon, ez utóbbi tehát ferde beállítása következtében állandóan a jobb sínhez nyomul, mindaddig, míg csak külső befolyások következtében, mint pl. a pályának jobbra való kanyarulatánál a másik oldal felé nem téríttetik. Tökéletes szerelésnél a Krauss-féle forgóalváz egyenes pályaszakaszokon fölváltva kbl. ugyanannyira fog jobboldalra, mint