47660. lajstromszámú szabadalom • Tartalék keréktalp

Az emelők csapjai vagy a horoggal el­lentétes oldalon, vagy ugyanazon oldalon lehetnek elrendezve. Az 1., 2., 3., 8. és 9. ábrákbeli szerkeze­teknél a (b) emelő az (a) horoggal ellen­tétes végén van a (d) nyúlványon csáposán ágyazva és csavarmenetes furattal bír, mely csavaranyát képez a célszerűen szárnyas fejjel ellátott (h) csavarorsó számára, mely végével a (c) pótkeréktalpra szögecselt vagy megerősített (e) laphoz támaszkodik. • A (h) csavar forgatása ,által az (a) kampót nagy erővel szoríthatjuk a kocsikeréktalp pereméhez (1. ábra) vagy a kocsikerék kü­lön (g) karimájának pereméhez (3. és 8. ábra). A (c) pótkeréktalpra erősített (e) lapra az 1—5. ábrák értelmében (i) vezetékeket szerelhetünk, melyek a (b) emelőt közre­fogják ós a pótkeréktalp használatakor a (b) emelőre ható oldalirányos igénybevételt ; fölveszik. Az (i) vezetékek belső végét cél- j szerűen a (j) hídrésszel jkötjük össze, mely a (b) emelő kimozgását határolja. Ha a pótr keréktalpat nem használjuk, akkor a (h) csavart addig forgatjuk, míg ;a (b) emelő a (j) hídhoz nem iszorul, mikor is az összes részek kölcsönösen rögzítve vannak. A 4. és 5. ábrákban föltüntetett példánál a (b) emelő csapja a horog szomszédságá­ban van elrendezve, az ,(i) vezetékek és (j) l híd pedig az emelőnek a horoggal ellentér ' tes végénél vannak az ,(e) lapra erősítve. Ezen esetben a (j) híd van csavarmenetes furattal ellátva s ezen .keresztül vezettetik a (h) csavarorsó, mely a (b) emelő végéhez támaszkodik. Belátható, hogy a (h) csavar forgatása által a (b) íemelő (a) horgát a kocsikeréktalp pereméhez vagy a külön (g) karima pereméhez szoríthatjuk (a rajzon ez utóbbi célra szolgáló '.szerkezet van föl­tüntetve). Ha a pótkeréktalpat nem haszr náljuk, akkor a (b) (emelőt a (h) csavar se­gélyével az (e) laphoz szorítjuk, hogy az összes részek rögzítve legyenek. A 6. és 7. ábrákban föltüntetett foganac tosítási alaknál a (b) jemelő a 4. és 5. ábráknak megfelelően, a horog szomszédr ságában van ágyazva, másik vége azonban sima furattal bír s ezen szabadon nyúllik keresztül a fejnélküli (h) csavarorsó, mely­nek vége (k)-nál az ;(e) lap (1) nyúlványai­hoz forgathatóan van kapcsolva. Az (m) szárnyas csavaranya befelé forgatásakor a (b) emelő vége leszoríttatik, úgy, hogy az (a) kampó a keréktalp vagy a pótkarima pereméhez szoríttatik, aszerint, hogy áz (a) horog milyen alakkal bír. Az 1—7. ábrák kapcsán leírt példáknál nem említettük meg azon szerkezetet, mely a (h) csavarorsót, ill. az (m) csavaranyát az (a) horgok markoló helyzetében rögzíti. A 8. és 9. ábrák ily szerkezettel ellár tott pótkeréktalpat tüntetnek föl. A (h) csavar feje kellő számú (n) karral vagy foggal bír. Az orsó ;(n2) szárnyas feje és az fogak hasonlítanak a pótkeréktalpaknál használatos csavaranyákhoz. Eddig rend­szerint rögzítő közeg gyanánt az (e) lapra szerelt rúgós pecket használtak, melynek feje az (n) fogak közti (nl) közökbe ha­tolt. A jelen szerkezetnél nem lehet kö­zönséges rúgós pecket alkalmazni, mert az (o) pecek a (b) emelőre van szerelve. Az (o) pecket ezért a magas (ol) fejjel kel­lett ellátni, mely biztosan belép az (n) fo­gak közötti (nl) közökbe, bárminő is az (a) horognak az (f) vagy '(g) karimák által meg­szabott helyzete, ill. a (b) emelő és az(n2) csavarfej közötti távolság. Az (ol) fej az (o2) nyílással bír, oly célból, hogy ha az (o2) pecket hátrahúzzuk és az (o4) gomb segélyével oldalt fordítjuk, a (b) emelő­nek (o3) vezető nyúlványa az (o2) nyílásba hatolva, az (o) pecket hátrahúzott helyzer tében rög'zítse. A 8. és 9. ábrákban föltüntetett szerke­zetnél az 1—5. ábráknál Játható (i) vezeté­kek helyett más alkalmas (il) nyúlványo­kat alkalmazunk, melyek oly helyzetben vannak az (e) lapra szerelve, hogy a (h) csavar végének oldalmozgását megakadá­lyozzák úgy, hogy ezáltal az (a) horog és a (b) emelő sem jmozoghat el oldalt. Minden pótkeréktalpat természetesen több ily markolószerkezettel látunk el, melyek mellett kellő számú ismert .rögzített horgot is alkalmazhatunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom