47637. lajstromszámú szabadalom • Kerekes lövegtalp egy fix és egy kikapcsolható sarkantyúval

2 — által lehet a (c6) nyugaszok egyikéből kikapcsolni. A (C, Cl) sarkantyú (c2, c3) karjain (c7) orrok vannak alkalmazva, melyek a lövegtalp oldalfalain alkalmazott megfelelő (bl) nyugaszokba fogódzanak, ha a sarkantyú az 1. ábrán látható munkahelyzetében van. A (C, Cl) sarkantyú eme helyzeténél a (C) sarkantyúlap a fix (A) sarkantyú egész fölületére ráfekszik, míg a (C, Cl) sarkantyú (Cl) nyomólapjának középrésze a lövegtalp alsó hótárfölületére fekszik. Mikor a (C, Cl) sarkantyú a 3. ábrán látható helyzetében, működésen kívül van, a (C) sarkantyúlap (c8) éle két (b2) nyugaszba fogódzik, melyek a lövegtalp fölső oldalán alkalmazott két (b3) ágyazóbakon vannak kiképezve. Ha a (D2) emelő a (C, Cl) sarkantyúnak az 1. ábrán látható helyzeténél a (c2) karnak a (Cl) nyomólemeztől legtávolabb eső (c6) nyugaszába fogódzik, a (D) szögön excentrikusan alkalmazott (dl) csapok az 1. ábrán látható helyzetet foglalják el. Ebben a helyzetben, ép úgy mint a 8. és 9. ábrán, a (dl) csap tengelyének vetülete a (d5) pontba, a (D) szög tengelyén átmenő, a lövegtalp fölfekvési síkjával párhuzamos sík pedig az (x—x) egyenesbe esik. A viszonyok akként vannak megválasztva, hogy a (d5) pont akkor, mikor a (D2) emelő a (Cl) nyomólemezhez közelebb fekvő (c6) nyugasszal kapcsolódik, a szomszédos holtpontálláshoz közeledik, de ezt túl nem lépi. Mikor a (D2) emelő a 4. ábrán látható állásban van, a (d5) pont a 8. ábra szerint középállását foglalja el. A (C. Cl) sarkantyúnak tehát akkor, mikor a (D2) emelő az 1. ábrán látható állásából a (4. ábrán) látható állásába jut, jobbfelé kelleltolódnia, még pedig az elrendezés olyan, hogy a (C, Cl) sarkantyú (c2, c3) karjainak toldatai ekkor a (bl) nyugaszból annyira kilép, hogy a 4. ábra szerint a (bl) nyugaszok alsó határfölületei mellett akadály nélkül elhaladhatnak. Ha a (D2) emelő a (C, Cl) sarkantyúnak a 3. ábrán látható helyzeténél a (c2) kaiegyik (e6) nyugaszával kapcsolódik, körülbelül a 4. ábrán látható helyzetet foglalja el, tehát a (d5) pont ebben az esetben a 8. ábrán látható nyugalmi helyzete közelében van. A részek eme helyzeténél a (C, Cl) sarkantyút a (d, dl) csapok körül elforgatni nem lehet. Mikor az emelő a 3. ábrán látható helyzetéből az 5. ábrán látható helyzetébe jut, mely helyzetben a (d5) kar az (x—x) egyenes jobb oldalán levő holtpotállásába esik, a (C, Cl) sarkantyúnak jobbfelé kell mozognia, a viszonyok pedig akként vannak megválasztva, hogy a sarkantyú (c8) éle a (b2) nyugaszból annyira kilép, hogy a sarkantyút az 5. ábrán látható módon akadály nélkül lehet az (y) nyíl irányában elforgatni. Mikor a löveg menetel, vagy csak az (A) sarkantyút használjuk, a kikapcsolható (C, Cl) sarkantyú a 3. ábrán látható helyzetet foglalja el, melyben elfordulás ellen biztosítva (c8) élével a (b3) ágyazóbakok (b2) nyugaszaiba fogódzik. A (D2) emelő ebben az esetben akként van beállítva, hogy (d4) toldata a (c2) kar (c6) nyugaszaiba fogódzik. Hogy a (C, Cl) sarkantyút a működési állásába állítsuk, a lövegtalpat megemeljük és azután a (D2) emelőt, melyet előzetesen annyira meghajlítottunk, hogy (d4) toldata a (c2) kar megfelelő (c6) nyugaszából kikapcsolódik, az (y) nyíl irányában az 5. ábrán látható helyzetbe forgatják. Ekkor a leírt elrendezés következtében a (dl) csap a (C, Cl) sarkantyút jobbfelé annyira eltolja, hogy (c8) éle a (b2) nyugaszokból kiléphet. Ezután a (C, Cl) sarkantyút és evvel a (D2) emelőt, forgatjuk el az (y) nyíl irányában, míg a sarkantyú (Cl) nyomólemezének középrésze a lövegtalp alsó határfelületére nem fekszik és a (D2) emelő a 4. ábrán látható helyzetét el nem érte. A (D2) emelő eme helyzeténél a (c2, c3) karokon alkalmazott (c7) orrok a (bl) nyugaszokkal egyenlő magasságban vannak, anélkül azonban, hogy ezekbe befogódznáiiak. Ekkor a (C, Cl) sarkantyú balfelé mozog úgy, hogy a (c2, c3) karjain alkalmazott (c7) orrok a (bl) nyugaszokba lépnek be. Kevéssel azelőtt, hogy a (D2) emelő az 1. ábrán látható