47623. lajstromszámú szabadalom • Négyütemű, belső elégéssel működő erőgép

mas (a rajzban a ("20) kapcsolórúddal jel- 1 zett) szerkezet segélyével köthető össze a | gép azon részeivel, melyek az átállításkor szinte reverzálandók. A szerkezet működése a következő: Ha a (18) dugattyúszelep rendes járat mellett a rajzon föltüntetett helyzetben van, akkor az (1) munkadugattyú lemozgásakor levegőt (vagy gázelegyet) szív a (14) szelepen, (6) csövön és (4) szelepen át be [(a) ponttól (b) pontig a 3a ábrán]. A (b) pontnál a (4) szelep záródik s rövid expanzió következik a (c) pontig, melynél a (11) nyílás szabaddá tétele kezdődik. Ha az (1) dugattyú a (d) pontnál a nyílást megint elfödte, a sűrítési munka következik, mely (d)-től (e)-ig és (e)-től (a)-ig tart. Ha csak levegő szívatik a (4) szelepen át a hengerbe, akkor a tüzelőanyag külön fecskendeztetik ismert módon alkalmas időben az elégési térbe. Az (a) pontnál vagy annak közelében történik a gyújtás; ezt követő robbanás (а)-tól (b)-ig és (b)-től (e)-ig. Ha a (11) nyílás újból szabaddá lesz, az égési termékek egy része (c)-től (d)-ig kiszabadul, a gázok visszamaradt része pedig a (3) szelepen, (5) csövön, (13) szeleptokon, (17) csövön és (12) csövön át távolíttatnak el [(e)-től (a)-ig]. Ha a gépet ugyanazon irányban kell megindítani, akkor csak a (15) szelepet kell nyitni, mikor is a nyomóközeg (sűrített levegő vagy hasonló) a (13) szeleptokon és (б) csövön keresztül először abba a hengerbe. vagy hengerekbe lép, melynek (4) szelepe épen nyitva van s azután fokozatosan lép a többi hengerbe, amint azoknak (4) szelepei nyílnak. A hengerek munkamenete ekkor a következő (3a ábra): Nyomóközeg belépés (a)-tól (b)-ig, expanzió (b)től (c)-ig s kipuffogás (c)-től (d)-ig. Ezután kompresszió következik (d)-től (a)-ig, mely mely sűrítési munka ugyan az indításnál egy kis hátrány, aránylag alacsony sűrítési fokkal működő gépeknél azonban nem jelentékeny. Magas nyomással működő gépeknél azonban gondoskodni kell arról, hogy egyrészt az indításhoz igényelt kompressziómunkát, másrészt pedig azt a nyomást csökkenthessük, mely a nyomóközeg bebocsá-1 tásakor egy vagy több hengerben jelen | lehet, hogy a nyomóközeg, melynek nyomása célszerűségi okokból csak mérsékelt, mindenesetre elforgathassa a géptengelyt. E célból pl. minden hengert biztosító szeleppel láthatunk el, mely a hengerben normális menetkor föllépő legnagyobb nyomás mellett még nem nyílik, melynek terhelése azonban úgy tan elrendezve, hogy azt az indításkor könnyen csökkenthessük annyira, hogy a szelep a sűrítési periódus alatt a levegőnek, ill. az indításkor a hengerekben nyomást okozó gázoknak egy részét kibocsáthassa. Lehet e célból szükség esetén a hengereket óly szelepekkel is ellátni, melyek az indításkor kézzel nyittatnak. Ha a gépet ellentett irányban kell megindítani, akkor a (18) dugattyúszelepet a (19) emelő révén másik végállásába hozzuk s a (15) szelepet megnyitjuk. Ily irányú normális járatnál a hengerekben a munkamenet a következő: Levegőbeszívás a (14) szelepen, (13) szeleptokon, (5) csövön és (3) szelepen át, (a)-tól (e)-ig, expanzió (éjtől (d)-ig, kipuffogás a (11) nyíláson át (d)-től (c)-ig és kipuffogás a (4) szelepen, (6) csövön, az üreges (18) dugattyúszelepen és (17) csövön át (b)-től (a)-ig. A 3a ábrában föltüntetett diagramm a megindításnál célszerű ugyan, mert a (3) és (4) szelepek periódusa és a (11) nyílás szabaddá tétele sehol nem esik össze s nyomóközegveszteség nem lép föl, nem felel meg azonban ezen diagramm normális menetnél, minthogy a b—c és d—e szakaszok nyomáscsökkenés,,ill. nyomásnövekedés folytán veszteségeket okoznak. A gyakorlatban tehát a gépnek a 3b diagramm szerint kell dolgoznia, melynek értelmében a (3) és (4) szelepek nyitási periódusai és a (11) nyílásnak szabaddá tétele egymást részben fedi. Hogy eközben sem az indításkor, sem a reverzáláskor ne lépjen föl nyomóközegveszteség, a szelepeket nyitási periódusuk alatt szabály ozhatóan kell elrendezni, úgy a nyitási periodusok az indításkor oly módon legyenek változtathatók, hogy sem egymással, sem pedig a (11) nyílás szabaddá tételével ne essenek össze. Ezt pl. azáltal