47623. lajstromszámú szabadalom • Négyütemű, belső elégéssel működő erőgép

Megjeleiit 1 í)l<). évi január lió 15-én. MAGY, gj^ KIR. SZABADALMI jBjff HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 4762B. szám. V/d/a. OSZTÁLY. Négyütemű, belső elégéssel működő erőgép. HESSELMAN KNUT JONAS ELIAS MÉRNÖK SALTSJÖSTORÁNGENBEN. A bejelentés napja 1909 február hó 1-je. A találmány oly négyütemű, belső el- j égéssel működő hőerőgépekre vonatkozik, | melyek hengere, ill. hengereinek mindegyike két vezérelhető szeleppel bír, mely szelepek egyaránt szolgálhatnak beboesátó és kipuffogó szelepek gyanánt, mimellett alkalmas csővezetékek vagy hasonló révén egy átállító szerkezettel vannak kapcsolva, melynek mindenkori állása szabja meg a szelepek működési módját. A találmány célja oly szerkezet létesítése, melynek segélyével a gép a hengerbe, ill. hengerekbe bocsátott nyomóközeg segélyével a megkívánt irányban indítható meg. A találmány lényegileg abban áll, hogy mindegyik henger egy további kipuffogó szerkezettel bír, melynek nyilasi ideje az alsó (külső) holtponton vagy annak közelében van, mimellett a vezérlő szerkezet úgy van kapcsolva egy nyomóközegtartállyal, hogy mindegyik henger két szelepe váltakozva köthető össze a nyomóközegtartállyal és a körléggel. A találmány különösen holtpontnélküli többhengerű gépeknél előnyös, minthogy ezek a találmány tárgyának segélyével gőzgép módjára vezérelhetők. A csatolt rajzon a találmány tárgyának egy foganatosítási alakja van ismertetve. i 1. ábra egy henger hosszmetszete, | 2. ábra a gép fölülnézete, részben metszete, 3a és 3b ábrák diagrammok, míg a 4. és 5. ábrák egy részlet két különböző helyzetét tüntetik föl. Az (1) munkadugattyú (2) munkahengerének födele ismert módon két (3) és (4) szeleppel bír, melyek egy-egy (5), ill. (6) csővezetékkel közlekednek és alkalmas szerkezet segélyével, pl. a (9) mótortengely által hajtott (10) tengely (8) excenterei és a (7) emelők révén, vezérelhetők. Mindegyik henger továbbá egy kipuffogó szerkezettel bír, mely magában véve ismert módon egy a hengerfalba alkalmazott (11) nyílás lehet, melyet az (1) dugattyú legalacsonyabb helyzetének közelében szabaddá tesz, s mely a légkörrel közlekdő (12) csőbe nyílik. Az (5) és (6) -csövek a (13) szeleptok egy-egy végébe torkolnak; ezen szeleptok egyrészt a befelé nyíló (14) szelep révén a körléggel, másrészt a (15) szelep és (16) csővezeték révén egy föl nem tüntetett nyomóközegtartállyal s végül a (17) cső révén a (12) csővel közlekedik. A (15) szeleptok (18) dugattyú-szelepe a (19) kéziemelő vagy hasonló által működtethető, mely egy alkal-