47615. lajstromszámú szabadalom • Többirányú szelep

-di­ákkor a nyomóközeg csak a(d') csövön tá­vozhat, ellenbon ba az (5—9) csövek vala­melyikét nyitjuk meg akkor a nyomóköieg a (d) csövön távozik. Mivel tehát ezen kiviteli alaknál a (g) ívhasíték minden pillanatban egy végső beosztással megrövidíthető vagy két részre osztható, ebből következik,hogy a több­irányú szelepnek ez a kivitele arra hasz­nálható, hogy két szilárd pont (0-—9) kö­zötti úthossz tetszőleges irányban legyen megtehető, még akkor is, ha a mozgékony (s, s') szögek helyett mozdulatlan válaszfal van alkalmazva. Ha ellenben a 7. és 8. ábrán föltüntetett engedékeny (s, s) szögeket alkalmazzuk, akkor még az a további előny is származik, hogy a (c) tolattyú üresen is akárhányszor körülforgatható, mielőtt tulajdonképeni mérő föladatát megkezdené. Ha például föltesszük, hogy az írógép kocsija métermértéknek megfelelő skálával van ellátva, és amellett egy másik szerke­zet is van alkalmazva, mely a kocsit egyes csoportok szerint állítja be, akkor a kívánt csoport beállítása után az első szerkezet föiadata abban áll, hogy ettől kezdve az ezen csoportban kivánt finom beállítást vé­gezze. Magától értetődik, hogy a második szerkezet szintén egy ugyanúgy szerkesz­tett többirányú szelep lehet, azzal a kü­lönbséggel, hogy ez a csoportbeállítást végzi, a másik pedig a finom belálítást. Az utóbbi szelep (c) tolattyúja a durva be- | állítás tartama alatt az (s, 11) szögek között annyiszor és addig haladt el üresen, ameddig a finom bevllítás meg nem kezdődik. Ha mind­két szelep egyenlő nagy, akkor adurva be­állításra szolgáló szelep és a mozgatandó rész közé áttételt kell iktatni, mely az egyik szelep mérő működését a másik szelep működéséhez a kellő viszonyba hozza (v. ö. például a 4. ábra (j) kapcsolójáról és (n) fogaskerekékről mondottakat. Ha a beállító pálya végeit egymásba át­menve, vagyis önmagában zárt pályának gondoljuk, (amelynek azonban épen nem kell köralakúnak lennie, akkor a durva be­állításra szolgáló eszköz gyanánt célsze­rűbb a többirányú szelepnek a 9—12. áb­rákon föltüntetett kivitelét alkalmazni, mi­vel ennél a (c) tolattyú, ha szükséges, ere­deti útjának végpontjain is túlhaladhat. A 9—11. ábrák ugyanolyan nézetben mint az 1—3. ábrák, az egyes részeket tüntetik föl, míg a 12. ábrán a teljes szelep nézete látható. Ezen kiviteli alaknál az em­lított célból a (c) tolattyúban már előre két (g) és (g') ívhasíték van kiképezve, úgy hogy az (s, s') szögek elhagyhatók. Ennek­folytán szükséges lesz, hogy a két (d, d) cső az (f) födélnek egy-egy köralakú (k), illetve (k') hornyából induljon ki, illetve abba torkoljon. A (c) tolattyú (h) furata ezen kivitelnél a legtávolabb fekszik a (c) tolattyú középpontjától és ugyanilyen fek­véssel bír az (f) födél köralakú (i) hornya és az (e) cső is. Azonban a (h) furat és az (i) horony itt is mint az először leírt kivi­telnél, a szelep forgástengelyéhez közelebb hozható. Ebből következik, hogy az (e) födél su­gárirányú (b) csatornáit ezen kivitelnél olyan hosszúakra kell vennünk, hogy azok az (f) födélnek mind a három gyűrűs hor­nyán átnyúljanak. A (c) tolattyú (g, g') ha­sítékainak hossza a hasítékok sugarától függ, mivel mindegyik hasítéknak a (h) furat által födött (b) csatorna levonásával fönmaradt (b) csatornák számának felét kell elfödnie. Ha ezen fönnmaradó szám páratlan (9. ábra,) akkor természetesen az egyik, például a (g) hasíték egy (b) csatornával kevesebbet föd el, mint a másik. Oly súly- vagy rúgóterhelés, mely az első kiviteli alak (c) tolattyúját ismét a kezdőhelyzetbe vezeti vissza, a 9—12. áb­rákon föltüntetett kivitelnél nem szükséges, mivel itt a két (g, g') ívhasíték alkalmazása folytán a (c) tolattyú (h) furata a nyitva levő cső elzárása után ezen csövön állva maradhat és így a meghatározott nyu­galmi helyzetbe való visszatérésre nincs szükség. Ezen kivitel működési módja a következő Ha például a (6) csövet nyitjuk meg, ak­kor a nyomóközeg először az (a) födélnek hozzátartozó (b) csatornájába áramlik és

Next

/
Oldalképek
Tartalom