47611. lajstromszámú szabadalom • Újítás reszelővágó gépeken

Megjeleiít 1910. évi január hó 12-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 47611. szám XVI/d. OSZTÁLY. Újítás reszeló'vágó gépeken. GEBR. UFER CÉG DINGELSTÁDTBEN. A bejelentés napja 1909 február hó 20-ika Az eddig forgalomba hozott reszelő vágó gépeknek az a hátrányuk volt, hogy ezen gépek csak aránylag kis reszelőket voltak képesek megmunkálni és ez esetben sem létesítettek mindenütt pontos tiszta vágást. Ezen hátrány főként gömbölyű és általában domború reszelök vágásánál és használt, reszelők javításánál mutatkozott, mivel a gép szerszáma által létesített vágást a rákövetkező vágás rendesen elrontotta-Ennek oka az volt, hogy a szerszám szilárdan és mozdulatlanul volt elrendezve minek következtében nem juthatott ismét a megmunkálandó reszelő régi vágási pá­lyájába és ennek folytán a megelőző vá­gást a legcsekélyebb kitérésnél is magával ragadta, illetve pontatlanná tette. Ettől eltekintve, a gömbölyű és félgöm­bölyű, illetve domború reszelőknél a csúcs­ban végződő vékonyodó részt nehéz volt tisz­tára vágni, mivel hiányzott egy lehetőleg automatikus szerkezet, mely a megmunká­landó tárgyat tengelye körül elforgatta és vékonyod ásnak megfelelően a szerszámhoz képest fölfelé mozgatta volna. Jelen találmány mindezen hátrányokat kiküszöböli és a gömbölyű, félgömbölyű, illetve domború reszelők egész fölületének kifogástalanul pontos vágását teszi lehetővé. A mellékelt rajzon az 1. ábra a találmány szerinti gép oldal­nézetét, a 2. ábra fölülnézetét, a 3. ábra pedig a szerszámtartónak na­gyobb léptékben rajzolt homloknézetét tün­teti föl. A tulajdonképeni háromélű vágj' másféle szelvényű (a) szerszám a (b) rúdba van be­fogva, mely maga a (c) tartóhoz (d) pofák segélyével van erősítve. A (c) tartót az (o gerenda hordja (3. ábra), melynek (o', i2 ágyaiba az (i') tengely van helyezve. Ezen tengely a vele párhuzamos (i) tengellyel (1. és 2. ábra) és az (1, 2) összekötő rudakkal együtt egyenközényt alkot, melynek olda­lait a (3, 4, 3a, 4a) sarkokban golyós csuk­lók kötik össze úgy, hogy az egyenközény saját síkjában (vízszintes síkban) alakválto­zásokat szenvedhet és eltolódhat. Azonkí­vül az egyenközény függélyes síkban is elfordulhat hátsó (i) tengelye körül, mely a szilárd (6) vezetékekben csúszó (5) szán alsó oldalának tartóiba van ágyazva. Az (5) szánt az (A2) szíjtárcsával, ide-oda mozga­tás céljából egy (7) csatlórúd köti össze. A szán fölső lapjából két (k) oszlop áll ki, melyek az (m') Cardan-csukló segélyé­vel egy elforgatható (1) kart (vagy két pár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom