47582. lajstromszámú szabadalom • Asynchronoscop
— 2 -nézve azonos marad, ha az árammérőt és a hálózatot elcserélve képzeljük, mint az a 3. ábrán látható. Az árammérő (v) ellenállását célszerűen nem közvetlen az árammérő felé, hanem az (Al) vagy (A2) vezetékek egyikébe kapcsoljuk (2. és 3. ábra), miáltal a hálózatban esetleg keletkező rövidzárlatot elkerülhetjük, ameiy pl. beállhatua akkor, ha a 2. ábrabeli kapcsolásuál a kefék egyike kopás következtében ellapulna és így két szomszédos lamellát áthidal, vagy ha a kefék a 3. ábra szerinti kapcsolásnál tévedésből az áramirányító egy beosztásrészénél kisebb távolságnyira lettek egymáshoz beállítva úgy, hogy időnként egyszerre ugyanazt a lamellát érintik. A leírt szerkezet működése a következő: A 4. ábrán egy normális váltakozóáramú hullám az idő függvényeként van ábrázolva. Föltételezzük, hog}' a kommutátorral ellátottforgóáramú motora hálózatta] synchronikusan jár. Kommutátor beiktatása nélkül váltakozóáram járná át az árammérőt, de az semmiféle kilengést sem végezne, minthogy a'kétszeres periódus-számmal egymást követő impulzusok fölváltva ellentétes irányúak, de abszolút értékben egymással egyenlők. A kommutátor azonban egy meghatározott (a) pillanatban az árammérőben megfordítja, ami addig tart, amíg a mótor egy pólusosztásrésszel tovább fordult, vagyis egy fél periódus időtartamáig. A következő félperiodus tartamára az áramirány kommutálása megszűnik, majd annak végén ismét beáll. Eszerint a 4. ábrán az (a)-tól (b)-ig, (e)-től (d) ig, stb. terjedő távolságok azon időtartamokat jelölik, amelyek alatt az áramirány meg van változtatva, míg ellenben a (b)-től (c)-ig stb. terjedő távolságok azon időtartamokat jelölik, amelyek alatt a váltakozóáram eredeti irányával folyik az (M) árammérőbe. Minthogy már most az abscissa tengely fölötti pozitiv áramimpulzusok az alattuk fekvő negatív impulzusokkal szemben túlnyomóak az (M) áramerőben tartós pozitiv kilengés fog mutatkozni, amelynek mértéke és iránya az (a) pontnak a periódusban való fekvésétől függ. Válasszuk az (a) pontot pl. periódus (1) részében, akkor az árammérő maximális negatív kilengést fog mutatni (5. ábra). Ha az (a) pont (2) van, úgy az abscissa tengely fölötti és alatti hullámok egyenlők lesznek úgy, hogy az árammérő null állásba helyezkedik (6. ábra). A periódus (3) helyén az összes félhullámok az abscissa tengely fölött vannak, tehát az árammérő maximális pozitiv kilengést végez (7. ábra). Végül a periódus (4) helyén az árammérő mutatója ismét null-állást foglal el. Ha már most a mótor asynchronikusan jár, vagyis a synchronnál kisebb vagy nagyobb fordulatszámmal úgy, hogy az (a) pont, amely az áramirányváltoztatás kezdetét jelenti, az abscissa tengelyen balróljobbra vagy fordítva vándorol, akkor az árammérő is azonos lengési időtartammal a pozitiv és negatív maximumok közt fog lengeni. A lengési időtartam annál hosszabb lesz, minél közelebb jő a mótor fordulatszáma a synchronismushoz, midőn pedig a synchronizmus teljeseen beáll, az árammérő mutatója meg fog állani (4—7. ábra). Az árammérő mutatójának lengési sebessége tehát tájékoztat a felől, hogy mily mértékben tér el a mótor fordulatszáma a synchron fordulatszámtól. Ezen szerkezet a csuszamlás (Schlüpfung) mérésére is használható, ha egy bizonyos időtartam alatt úgy a mutató teljes kilengéseinek számát, mint a horgony ez idő alatt végzett fordulatainak számát megolvassuk. Ugy nis theoretikus úton levezethető és kísérlettel bebizonyítható, hogy a mutatónak lengési ideje és a váltakozóáram periódusának ideje a csuszamlással (cr) for-T 1 dított viszonyban allanak, vagyis —=— t <7 Jelezzük már most (m)-el a másodpercenkénti periódusszámot (m=l (t) (n)-el a mótor másodpercenkénti fordulatszámát, (p)-vel a póluspárok számát,
