47546. lajstromszámú szabadalom • Önműködő sorompózáró

— 2 hogy az emelő az egyes kibillentett hely- | zetében megmaradjon. j Az áramkör útja tehát a (KI, K4) kap- 1 csolótól (1, 2, 3) sarokcsavarokon keresztül (e4) higannyal telt edényrekeszbe vezet ; innen az áthidalást képező (t4, t2) tűkön az (e2) edényrekeszbe jut; majd az (A) orsón keresztül halad, aibinek folytán annak lágyvasa mágnessé válik s így az emelőt magához rántja, ami által az áram megszakad s így bár a (K2, K3) kapcsolót is éri a vonat kereke, az már áramkört létesíteni nem képes, mivel a (V) készüléknél az áthidalást képező (t3, tl) tűk, melyeken kérésziül kellene haladni a (K2, K3) áramkörének szintén kiemelkednek a higanyból. A pillanatnyi áram az (A) tekercset elhagyva, a (8, 9, 10) és (11) sarokcsavarokon keresztül egy (Q) relais (C) tekercséhez ér. A (Q) relais (3. ábra) a (V) készüléktől csak abban különbözik, hogy a tűk s a higannyal telt edény hiányzik s (D) tekercse fölött egy horonylemezkével (r) bír. Ha tehát a (C) tekercs solenoidján körülfut az áram, akkor mágnessé válik annak vasmagja 8 így magához rántva az emelőt, összeköttetést létesít (r) és (s) között. Az áram elhagyva a (C) tekercset, a (13)-on, a ízi) elemen s (14) sarokcsavaron j keresztül egy (R) relais (P) tekercséhez ér. | Ez az (R) relais (4. ábra) csak abban tér j el a (Q) relaistól, hogy mindkét karja fölött s alatt egy-egy horony (n, p, m, o) van elhelyezve és pedig úgy, hogy ha (E) orsó felé dől az emelő, akkor (o) és (p) között létesül áthidalás. Jelen esetben tehát az (F) tekercset futja körül az áram s így (o) és (p) között fog kapcsolat létesülni. E kapcsolat folytán egy oly erős (yl) áramkör létesül, mely egy kis motort (M) hoz működésbe, melynek föladata az, hogy a sorompó (6. ábra) hosszú ágának (T) belsejében egy csiga körül csavart vékony sodronykötélen lévő (q) súlyt továbbítsa a (T) kar vége felé, ami által (T) kar — az emelőn működő erők törvénye szerint — súlyosabb lesz, aminek következtében a (T) kar lebilhn s így a sorompó lezáródik. Mielőtt azonban a sorompó teljesen lezáródna, az (x) szilárdan álló tengelyre s a sorompó mozgó karjára erősített lemezek (Ll, L2) — melyek az áttekintés kedvéért nincsenek részletesen, hanem csak az 1. ábrában sematikusan föltüntetve — egy pillanatra érintkeznek. E lemezek érintkezése folytán egy oly pillanatnyi áramkör létesül (1). mely a mótor áramkörét szünteti be és a (V) eszközt hozza rendbe. E kettős föladatát elvégzi azáltal, hogy a keletkezett áram mágnesező hatása folytán a (Q) relais emelőjét az eszköz (D) orsója felé rántja, ami által (r, s) között az összeköttetés megszűnik s így a mótor (yl) áramköre is. A (V) eszköz rendbehozatala, azaz új hatások fölvételére alkalmassá tétele úgy történik, hogy a már említett s az (Ll, L2) lemezek által létesített (1) áramkör a (V) eszköz (B) tekercsét futja körül, melynek lágyvasa delejessé válva magához rántja az emelőt s így az összes tűk ismét a higanyba merülnek s az eredeti állapotot veszik föl. Mire tehát a vonat a sorompóhoz ér, az már lebocsátott helyzetben van s ebben megmarad mindaddig, míg a vonat tovább haladva a (K3, KI) kapcsolóhoz ér. Ekkor oly áramkor létesül, mely az (I, II, III, IV) sarokcsavarokon az (e3) edényrekeszen, (t3, tl) áthidaló tűkön, (el) edényrekesz higanyán, az (V, VI, VII) csavarokon keresztül a (V) eszköz (A) orsóját futja körül, melynek folytán a delejessé vált lágyvasmag magához rántja az emelőt s így a (t3) tű kiemelkedve a higanyból, az áthidalás is megszűnik s az áram megszakad; a máikeresztül jutott áram a (VIII, IX, X, XI) sarokcsavarokon keresztül a (Q) relais (C) tekercsét futja körül, minek következtében az emelő karját lerántja s így (r) és (s) között összeköttetés létesül s így a mótor áramkörének e helyen lévő szakadása áthidaltatok. Az áram további útjában a (XII, XIII) sarokesavarokon, a (zl) elemen, (XIV, XV)-ön keresztül haladva az (R) relaishez jut. Jelen esetben az (E) orsót futja körül s