47538. lajstromszámú szabadalom • Csúszópálya mulattatási célokra
2 -Mint az 1. ábra mutatja, az (a) pálya vízszintes (d) csapokra van ágyazva, melyek a pálya két átellenes szálén foglalnak helyet. Ha a pálya lejtős helyzetben van, akkor a (b) kocsikat a lejtő legmélyebb pontjaira helyezzük és azután a pályát a (dj csapok körül átbillentjük. Ennek következtében a kocsik a pályán végigcsúsznak és az átellenes oldalra érkeznek, úgy, hogy ha a pár lyát most ismét átbillentjük, akkor a kocsik arra az oldalra térnek, vissza, ahonnan eredetileg kiindultak. Ha a pályán több kocsi van elhelyezve, akkor ezek csúszás közben össze is ütközhetnek, ami az, izgalmat és szórakozást szintén fokozza. Az (a) pályán amellett még (e) akadályok is alkalmazhatók oszlopok vagy effélék alakjában, melyek a kocsi útjában állnak és alkalmas (e'j védőrácsokkal vagy köpenyekkel vannak körülvéve. Ezen akadályok a kocsikat szétszórják és kitérítik útjukból, midőn azok az (e) akadályok köpenyeihez ütköznek. Az akadályok tehát szintén fokozzák a kocsik összeütközésének vaiószinüségét, mivel a kocsikat szabálytalan görbe i|takon kényszerítik haladni. A pályának először az egyik, azután pe>dig a másik irányban való elbillentésére ítetszőleges berendezések, pl. (m) fogas- vagy lánckerekek alkalmazhatók, melyek tetszolegesen hajtott kerekekkel vagy láncokkal kapcsolódnak. A 3. ábra szerinti billenő pályán az akar dályokat egy S-alakú (f) út helyettesíti. A kocsi ezen úton halad lefelé a lejtős pálya fölső szélétől annak alsó széléig és ha itt megérkezett, akkor a pályát a (d) csapok körül az ellenkező helyzetbe billentjük, minek következtében a kocsi ugyanazon úton a kiindulási helyzetbe tér vissza. Az 5. ábra oly csúszópályát mutat, melyen a kocsik kígyóvonalalakú (f) úton csúsznak le ugyanolyan módon, mint a 13. ábra szerinti kivitelnél. Azonban itt a pálya nem átbillenthető, hanem úgy van elrendezve, hogy a nyíl irányában saját síkjában elforgatható. Ha a pályát 180°-kal forgatjuk el, akkor a pálya alsó szélére helyezejtt kocsi vagy kocsik a pályának ezsn szélével : együtt a legmagasabb helyzetbe jutnak, honnan aztán a kiindulásra szolgáló legmélyebb helyzetbe csúsznak vissza. Ha tehát a pálya alsó szélénél az utasok számára állomást rendezünk be, akkor az utasok ezen állomásról indulnak ki és oda térnek vissza. A pálya körülforgatására, a 4. ábrán itatható mechanizmus, vagyis egy (h) hajtócsavar és egy ezzel kapcsolódó (i) csavarkorék használható, mely az állandó szögű lejtőt alkotó pálya (1) forgástengelyére van ékelve. Az (1) tengely a pálya hajlásszögével egyenlő szöget zár be a .függélyessel. Ez a pálya természetesen szintén berendezhető úgy, hogy körülforgatás helyett egy vízszintes tengely körül az 1., 2. és 3. ábra szerinti kivitelekhez hasonlóan átbillenthető legyen. A kígyóvonalalakú (f) út (g) végső szakasza, mint r a 6. ábra mutatja, lejtősen emelkedik és magasabban fekszik, mint az út többi része. Ennélfogva a végső (g) útszakasz egyfelől a pálya alsó végére érkezett kocsit megfékezni és megakasztani törekszik, indulás alkalmával pedig a kocsi mozgásba jövetelét elősegíti. Az (f) út (f') kanyarulatai, mint a 7. ábra mutatja, > a röperő hatásának figyelembe vételével lejtősen vagy pártosán vannak kiképezve. Ez a kiképzés a 3. ábra szerinti kivitelnél is előnyösen alkalmazható, míg viszont az 5. ábra szerinti kígyóvonalban haladó út a, (3. ábrán látható egyszerű S-alakú úttal is helyettesíthető. A kanyarulatokban, az út lejtős emelkedése folytán a kocsik vagy más szállítóieszközök sebessége csökken és így aikocsik nem ütköznek erősen a kanyarulatok falaihoz, másfeleiéi pedig a haladási irány nem hirtelen, hanem fokozatosan válik ellenkezővé. Viszont, a kanyarulatok lejtős partjai a kocsik sebességét fokozzák, ha azok már a kanyarulat középpontján túlhaladtak. A kocsik, kosarak, hordók vagy effélék, melyek az ilynemű berendezéseknél szokár sos szerkezettel bírnak, kerekekkel, görgőkkel, golyókkal stb. szerelhetők föl alsó oldalukon, hogy a pályán minél kisebb "súrlódással haladhassanak, aíztonkívül pedig külső
