47498. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a nátron cellulozagyártás maradéklúgjainak regenerálására

Megjelent 1909. évi december hó !£481-én. MAGY. szabadalmi KIR. hivatal SZABADALMI LEIRAS 47498. szám. XIII/a. OSZTÁLY. Eljárás a nátroncellulózagyártás maradéklúgjainak regenerálására. dr

rinman erik ludwig vegyész göteborgban. A bejelentés napja 1909 április hó 7-ike. A nátroncellulózagyártás (szulfátgyárak) maradóklúgjainak szénsavval való regenerálása már ismeretes. Az eddig ismert eljárások azonban nem találtak gyakorlati alkalmazásra, mert azon anyagok kicsapása, melyek a maradéklúgokat (fekete lúgokat) tisztátalanokká teszik, nem volt tökéletes, a keletkezett csapadékot csak nehezen lehetett szűrni és egyáltalán nem lehetett mosni. Jelen találmány oly eljárásra vonatkozik, mely által a nátroncellulózagyártás maradéklúgjai szénsavval kielégítő módon regenerálhatok. Azon szerves anyagok vizsgálata, melyek cellulózatartalmú anyagoknak (akár kéntartalmú, akár attól mentes) nátronlúggal való főzésénél oldatnak, azt mutatja, hogy ezen anyagok két főcsoportra oszthatók, ha eltekintünk azon anyagoktól, melyek a cellulózafőzésnél képeztetnek ugyan, de a lúgtól elválaszthatók azáltal, hogy illók, illetve vízgőzzel elpárologtathatok, amilyenek pl. a terpentin, a metilalkohol (mercaptane, szulfidok), ammónia stb. A szerves anyagok két. főcsoportjának egyike azáltal ismerhető föl, hogy a szénsavnál gyöngébb savanyú jelleggel bír, míg a másik még az ecetsavnál is erősebb savanyú tulajdonságokkal bír. Egyszerűség kedvéért a szerves anyagoknak első helyen nevezett csoportját humuszanyagoknak, a másikat pedig humuszsavaknak nevezzük. A humuszanyagok a fekete lúg tisztátalanságait képező szerves anyagok főtömegét képezik, erdei fenyőnél pl. a teljesen száraz fa súlyának körülbelül 40 százalékát. Ezen anyagok sajátságai a következők : Hideg vízben nehezen, melegben könnyebben oldhatók. Meleg oldatból kicsapva nehezebben oldhato alakban nyeretnek, mint akkor, ha azokat közönséges hőmérsékletű oldatból csapjuk ki. Alkálikus folyadékban könnyen oldhatók, még gyöngébb alkálikus folyadékba pl. szódaoldatban is. Nátviumsóik savak által és pedig még oly gyönge sav által is, amilyen a szénsav, szétbontatnak. A humuszanyagok ezen sajátságaiból következik, hogy szénsav segítségével a fekete lúgban levő nátriumsóikból nem minden további nélkül csaphatok ki. Minthogy azonban a szénsav azon sav, mely egyebekben a kicsapásukhoz leginkább alkalmas, az alábbiakban annak a módját ismertetjük, mikép lehet a kicsapást kielégítő módon végezni. Hogy a nátriumsóikból szénsavval sza-