47485. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamos izzólámpák előállítására

Megjelent 1909. évi december hó 27-én. MAGY, szabadalmi KIR. hivatal SZABADALMI LEIRAS 47485. szám. VII/li. OSZTÁLY Eljárás villamos izzólámpák előállítására. hopfelt róbert mérnök berlin/m schönebergben. A bejelentés napja 1909 április hó 5-ike. A szerves anyagok igénybe vételével készített villamos izzólámpaszálak, így pld. a szénszálak és az újabban forgalomba ho­zott wolframszálak, a karbonizálás, vagyis a kemencében való izzítás után is jelen­tékeny mértékben tartalmaznak szénhidro­géneket, melyek a lámpa égése közben el­szállnak és zavarokra adnak okot. A szén­hydrogéneknek a szénfonalakból való eltávo­lítására a szálaknak elektromos kemencében való izzítását ajánlották, azonban ez csak a legnagyobb méretű üzemekben lehetséges és ennek folytán aránylag költséges volna. Továbbá a fémszálaknak nitrogénben vagy ammoniagázban való izzítását is ajánlották. Ez az eljárás azonban csak fémszálaknál alkalmazható, mivel a szénszálak ilyen keze­lés mellett tönkre mennének. Az ammónia­gáznak és nitrogénnek továbbá az a hátrá­nyuk is van, hogy az elektromosságot arány­lag jól vezetik és ennek folytán ezen gázok­ban csak alacsony feszültségű szálak izzít­hatok. Egy aztán a fémszálas izzólámpák fonalait mindig egyenként kellett izzítani, míg az alább leírandó eljárás egy-egy lámpa összes fonalainak egyidejű izzítását teszi lehetővé. Jelen eljárás lényege abban áll, hogy a szálakat karbonizálás után halogénvegyüle­tek gázaiban, főként arzentrikloridban, kén­monokloridban, jodmonokloridban, foszfor­trikloridban, hydrogénkloridban, hydrogén­bromidban stb. vagy megfelelő jodidokban vagy bromidokban izzítjuk oly célból, hogy a szénhydrogéneket kiűzzük és fémszálak­nál a zsugorodást előidézzük. Ez az eljárás nem tévesztendő össze az ismeretes Maligniani-féle eljárással, melynek célja csupán a levegömaradékoknak a lám­pákból való eltávolítása. A szálakban levő szénhydrogéneket azonban a foszfor nem lúgozza ki, mivel a foszfor a hydrogénnel csak Ha 0 vegyületből egyesül. Másként hat­nak az összetett halogéngázok, melyek meleg állapotban a szénhvdrogéneket mohón meg­bontják, úgy hogy a fonalakban levő szén­hydrogének izzítása alkalmával gyorsan el­bomlanak. Pontos, hogy ezen műveleteknél aonyi gáz bocsátassék a gázharang alá, hogy az eljárás folyamán gázüres tér ne képződ­hessék. Szónfonalak kezelése esetén célszerű ezt az eljárást a preparálás előtt végezni, mivel a szénhydrogének így könnyebben eltávolít­hatók a fonalakból, mintha a preparálás folytán a fonalak likacsai már részben el­tömettek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom