47476. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés megszakítás nélküli diffúzióra

Megjelent 1909. évi december hó 27-én. MAGY ^ IÍIR. szabadalmi jh« hivatal SZABADALMI LEÍRÁS 47476. szám. IV/d. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés megszakítás nélkül diffúzióra. abraham karl mérnök wiesbadenben. A bejelentés napja 1909 április hó 8-ika Az eddigi diffúzió-eljárásnak az a hátránya, hogy annál folytonosan hatalmas födőket kell kinyitni és becsappantani, továbbá tömíteni, sok szelepet és csapot kell átállítani és a hőmérsékleteket állandóan a legpontosabban beállítani, ami aránylag nagy személyzetet igényel és minden gondosság mellett is nedvveszteségekhez, nedvkeverődésekhez és más efféle kellemetlenségekhez vezet. Biologiai folyamatokon alapuló tetemes veszteségek sem kerülhetők el. A diffúziós- és présvízben föllépő cukor-és takarmány-veszteségek is számottevőek. További hátrányokat a nagy vízszükséglet s a szenny vízkérdés képez. Az ezen hátrányoknak folytonos diffúzió által egészben vagy részben való megszüntetése eddig technikai okokból azért nem sikerült, mert az egyes oszlopokban (u. n. «Eiuspánner»ben) az egyenletes szeletelosztás rendkívül nehéz, a minthogy nem sikerült a szeletek és folyadék megfelelő ellenáramlását sűrű nedvek és jó kilúgozás elérése mellett előállítani. Az újabban alkalmazott préseljárás és présdiffuzió sem oldják meg tökéletesen a föladatot, minthogy a préselés által oly anyagok jönnek a nedvbe, amelyek tiszta diffúzió mellett igen helyesen mint takar| mány maradnak meg a szeletekben. Biolo| giai folyamatoktól mentes diffúzió mindig . jobt) nedveket fog szolgáltatni, mint bármely préseljárás. Ezen nézet mindeddig nem vált általánossá, mert eddig nem alkalmaztak ilyfajta diffúziót és a biologiai veszteségeket újabban elég helytelenül nem létezőknek nyilvánították. A különböző egy oszlopos rendszerek egyrészt a szeletek és a nedvek helytelen irányban való vezetése miatt voltak alkalmatlanok, t. i. az előbbiek fölülről lefelé vezettettek, a nedv pedig alúlról fölfelé emelkedett, (úgy hogy a sűrűbb nedvrétegek fölé hígabb rétegek kerültek,) másrészt pedig azért, minthogy a szeleteket a diffuzorban nem lehetett egyenletesen elosztani. Az e célból alkalmazott kavaróművekkel ugyanis ép az ellenkező eredmény éretett el. amennyiben a kavarókarok stb. előtt levő anyag tömbökké tömöríttetett össze és ezen, a nedvkeringés szempontjából alkalmatlan tömbalakban tolatott előre, míg a kavarókarok mögött, 111. a tömbök között aránylag laza terek maradtak, amelyeken a folyadék szabadon keresztül áramolt. Mindennek pedig rendkívül egyenletlen és tökéletlen lúgzás volt a következménye. A találmány szerint a kívánt célt azáltal