47459. lajstromszámú szabadalom • Vízikerékhajtómű mechanikai zenélőművek számára

szalag végig legöngyölíttetett, akkor az ezen hangjegy szalagban levő lyuk az (a) fújtatót működésbe hozza úgy. hogy az az (1) rúd vagy zsinór segélyével a (d) emelőt fölemeli, az (e) fegyverzetet kissé oldalt nyomja és rugójának behatása alá helyezi, minek folytán az (e) fegyverzet nyugalmi helyzetébe pattan vissza és újból a (d) emelő támasza lesz. A (d) emelő fújtató segélyével való megemelése alkalmával az átkapcsolót annyira elforgatja, hogy a (k) vízikerék működése megszakíttatik. A vezérlés különleges elrendezése nagyobb léptékben a 2. ábrán van föltüntetve. Ezen foganatosítási alak szerint a (b) záró szerkezet mozgatható záró teste gyanánt az (m,m) kettős membrán van választva, mely a felső (p) és az alsó (n) vízteret határolja. A (c) átkapcsoló a rajz szerint a (w) tengely körül elforgatható (v) lengő emelő, a nyomórúgó befolyása alatt álló két (x) pecekkel ellátott (u) test és három (yl, y2, y3) csőkapcsolással ellátott alsó test által képeztetik. A (v) emelő meg van hosszabbítva a (d) emelő által, mely egyrészt az (f) csavarrúgó, másrészt az (a) fújtatózsinór (vagy sodronykötél stb.) segélyével való húzásának van kitéve. A (d) emelő a (b) elektromágnes (e) fegyverzetén nyugszik. A vízvezetékének részei (1, 2, 3, 4, 5, 6) számokkal vannak jelölve. A (1) csővezeték a nyomó vizet egyrészt a (b) zárószerkezet (n) terének és másrészt a (4) csövecskének adja át. Ha a (d) emelő annyira föl van emelve, mint azt a 2. ábra mutatja, akkor a víz a (4—yl) csőből az (y2—5) csőbe és a (b) zárószerkezet (p) terébe hatolhat. Ekkor az egyenlőtlen membránföl ületeken a (p) és (n) terekben egyenlő nagy víznyomás uralkodik úgy, hogy a membrán a (3) vezetéktest fölső (o) torkolatához szoríttatik, minek folytán a (k) vízikerékhez víz nem folyhat. Ha a (h) elektromágnes számára áramzárást létesítünk, miközben két fémes test közé pl. pénzdarab csúszik (1. ábra (g)-nél), akkor az elektromágnes az (e) fegyverzetet vonzza, a (d) emelő támaszát elvonja és az (f) rúgó a (v) emelőt forgásba hozza, miközben az emelő az (yl) fölött levő peckes szelepet leszorítja és az (y2) csőbe való beömlési megszünteti, míg ugyanekkor az (y3) fölött levő (x) peckes szelep fölemeltetik és ennek folytán (y2) és (y3) között összeköttetés létesíttetik. Ennek folytán a (p) térből az (5—y2—y3) vezetéken víz folyik le. Ezáltal a (p) térben levő (m) membrán tehermentesíttetik, míg az (n) térben a membránra ható víznyomás ezen membránt fölemeli, minek folytán a (k) vízi kerékhez csakis az (t, 2, ti, o, 3) úton áramolhat víz és a vízikereket forgásba hozhatja. Ha egy zenedarab lejátszása után az (a) fújtató (1. ábra) a (d) emelőt ismét fölemeli, akkor a (p) térbe ismét nyomó víz áramlik és az (o—3) sugártestnek az (n) tértől való elzárását idézi elő, miáltal a (k) vízikerék csakhamar nyugalomba jön. Az (m) membránt dugattyú helyettesítheti, melynek tömítése a kerületén csak igen csekély lehet, minthogy az (5) csövecskén űem sok víz folyhat le; a (c) átkapcsolót különböző módon lehet szerkeszteni. Egyébiránt a vízikerék beiktatása egyáltalán nem függ a szokásos elektromágnes berendezéstől, minthogy csekély súlyeltolódással ugyanazt az eredményt nyerjük, a mit a h—e elektromágnessel elérhetünk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Vezérlőberendezés mechanikai zenélőművek hajtó motora gyanánt szolgáló vízikeréknek be- és kikapcsolására, mely zenélőművek szokásos módon fújtató vagy egyéb légnyomásos berendezés segélyével működtetnek, azáltal jellemezve, hogy egy könnyen forgatható átkapcsoló az egyik vagy másik irányban való kilengés által a vízteret a nyomó vízben szabadon mozgó membrán, dugattyú vagy más záró test egyik oldalán a nyomó víz vagy a lefolyó víz vezetékével köti össze és ezáltal a szabadon mozgó záró testet két oldalról vagy csak egy oldalról teszi ki a víznyomás behatásának. 2. Az 1. igényben védett vezérlő berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy az átkapcsoló kétkarú emelő