47454. lajstromszámú szabadalom • Vonóshangszer

— 2 -négyszög^alakkal bír, melynek széles oldal­fölületei kidomborodnak. Ezen oldalfölüle­teken a (2) húrok a (3, 4) támasztékokon vannak megfeszítve. A mellső húrok meg­feszítésére az (5) szögek a hátsó húrok megfeszítésére a (6) szögek . szolgálnak. Mindkét (5, 6) szögcsoport a hangszer meilső oldaláról kezelhető, mely célból a (6) szögek a hangfenék fÖlöő részén át vezet­tetnek és a mellső oldalon levő (5) szögekhez képest egy kulcs fölvételére alkalmas mó­don képeztetnek ki. A (7) vonóazalag vég­telen szalag alakjában van kiképezve és az (1) hangfenékszekrényt és a két (2) húr­csoportot körülveszi. A vonószalag két nagyobb (8, 9) korongon van átvezetve, melyek a hangfenék keskenyebb oldalai mellett vannak elrendezve és melyek közül a (8) korong a vonó hajtását eszközli, a (9) korong pedig a vonószalag megfeszítésére és lazítására szolgál. A vonó a (10) tengely­ről hajtatik, mely az alább leírandó mó­don egy vagy több (11) lábító útján for­gásba hozatik. A (10) tengely a (12) szíj­vagy egyéb hajtás útján a (13) tengelyt hajtja; ezen tengelyre van a vonót hajtó (8) korong erősítve. A megfeszítésére és la­zításra szolgáló (9) korong a (14) csúszká­ban van ágyazva, mely a (15) vezetékek­ben a hangfenék egyik főtengelye irányá­ban eltolható. A csuszka a jelen foganato­sítási alaknál a (16) emelő által tolatik el (1. és 3. ábra); ezen emelő (17) vége a játszó térdének tájékába esik, másik vége pedig a (18) rúd útján a (14) csúszkát el­toló (19) emelőhöz csatlakozik. A (16) eme­lőnek a (20) csukló körül elforgó (17) vége azon esetben, ha a hangszer használaton kívül van, a nyíl irányban (3. ábra) befelé forgatható. A vonószalag legkisebb megfe­szítése (halk játéknál) a (16) emelőre ható (21) csavar által eszközöltetik, erősebb meg­feszítést (forte játékot) a (16,17) emelő jobb irányban való eltolása által érhetünk el. A vonósszalag a (8, 9) görgők között oly módon van a (22) vezető görgőkön átve­zetve, hogy a (2) húroktól csekély távol­ságra és a húrok, illetve a hangfenék által képezett síkhoz párhuzamosan vonul el. Minthogy a 2. és 3. ábra bal oldalán elren­dezett mély húrok, melyek hossza jobbról balra folyton növekszik, a megszólaltatás­hoz erőteljesebb vonást igényelnek, a hang­fenék falainak domborulata balfelé folyton növekszik, (12. ábra.) Minthogy a vonó által a nyílirányban befelé kifejtett nyomás a görbületi sugár csökkenésével növekszik és a görbületi sugár jobbról balfelé fokozato­san kisebbedik, a külömböző hosszúságú húrok egyazon vonó által való érintésük­nél meglehetősen egyenletesen szólalnak meg. A vonó az egyes húrok érintési övé­nek összekötő vonalában, tehát az (5, 6) szögek összekötő vonalához kissé rézsúto­san vonul el, hogy a húrok lehetőleg egyenletesen szólaljanak meg (2. ábra). A vonó meglehetős hosszú, minek foly­tán több lószőrszalagból, illetve sávból van összeállítva. Az egyes sávok összeköttetési helyét azonban úgy kell kiképezni, hogy az összeköttetési helynek egy húron való át­vonulásánál a hang ne szakadjon meg és a húr se pendíttessék meg. Ezen célból a vonó két vagy több (22, 23) szőrcsoportból (10. és 11. ábra) van összetéve, melyeknek kifelé nyúló, azaz a húroktól eltávolodó (25. 26) összekötési helyei egymáshoz ké­pest el vannak tolva. Ily módon oly vonó­szalagot nyerünk, melynél a hang soha­sem szakad meg, mert pl. két csoportnál a vonóban levő összes szőrök fele, három csoportnál két harmada stb. minden össze­köttetési helynél megszakítatlan marad. A (23, 24) szőrcsoportok nem fekszenek, mint a rajzon világosság kedvéért föl van tüntetve, egymás fölött, hanem bensően egymásba nyúlnak. A vonószalagot továbbá kolofoniummal kell bedörzsölni; ezt a vonó mozgása, azaz játszás közben kell eszközölni, mert a vo­nót nem lehet levenni. Ezen célból az 1—3. ábrán föltüntetett módon a (8) vezető ko­rong mellett van elrendezve a (28) csúsz­kán a (27) kolofoniumtömb, mely a (29) rúgó által oly módon mozgattatik, hogy a kolo­foniumtömb a vonó működő oldalához szo­ríttatik. Ezáltal a vonószalag mozgása köz­ben folyton bedörzsöltetik. Annak megaka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom