47425. lajstromszámú szabadalom • Számológép az osztásnál önműködően eltolódó számláló szánnal

tot és ennek megfelelően a szán eltolódd- 1 sat idézzük elő. A 2—4. árbán a találmány lényegét egy­szerű, sematikus példán magyarázzuk meg. Az (s) mennyiség beállítására az (A) beál­lítószerkezet ismert, az (a) fogantyúkkal (2. ábra) kapcsolt (b) excenterkorongjaioak, melyek ismert módon állítják a számolást végző, eltolható (z) fogakat a működési helyzetükbe, egy-egy excentrikus (c) hasí­tékuk van, melybe egy (d) fog oldaltoldata fogódzik. Mikor a forgatyút forgatjuk, tehát a (z) fogakat beállítjuk, a (d) fog a (b) ko­rong kerületétől kifelé mozog, még pedig a beállított (z) fogak (s) számának meg­felelő mértékben. A 10—-m értékek beállítására a (B) szám­lálómű (e) számláló korongjai (f) excenter­korongokkal vannak kapcsolva, melyek mind­egyike egy-egy (g) emelőt állít be, még pedig oly modon, hogy ez az emelő a kezdő (első) állásban van, mikor a (h) ab­laknál a számlálókorong (9) számjegye (2. ábra) látható, ellenben pld. a hatodik állás­ban, mikor a számlálókorong (4) számjegye látható (3. ábra). Az exeenterkorongok tehát épen ellenkezően állnak, mint az (e) ko­rongok. Ezt az állást a (g) emelő kilincs útján viszi át az (i) fogasrúdra, mely tehát a 2. ábrán az első, a 3. ábrán a hatodik állásá­ban van. Gondoskodtunk már most arról, hogy ez a 10—m állásban lövő fogasrúd a gép (k) forgattyújának forgásánál a (d) hatása alatt további (s), az adott példán tehát (7) fog­gal mozduljon el. Ezt az (1) emelő közve­títésével érjük el, melynek ugyancsak moz­gató kilincse van és melyre a beállító szer­kezetnek a nyíl irányában történő forgásá­nál a (d) fog hat és melyet ez előre nyú­lásának mérvében, az adott példán tehát két egységgel forgat el. Az (i) fogasrúd tel­jes elmozdulása tehát (10—m)-j-s—6-{-7= =13, Gondoskodtunk továbbá arról is, hogy a számlálómúszán ismert és ezért itt bőveb­ben le sem írt módon történő önműködő továbbmozgatását végző (o) emelőt az (i) fo­gasrúd vége csakis akkor érje, mikor az (i) fogasrúd tíz egységnél nagyobb, elmozdu­lást végzett, vagyis a levonandó nagyobb mint a kisebbítendő (4. ábra). A berendezés olyan is lehet, hogy a számlálószánt mozgató (o) emelőt ne maga az (i) fogasrúd végezze, hanem ezt az eme­lőt egy (a) beállító szerkezettel fix vagy mozgatható módon kapcsolt mozgató pecek pályájába állítsa úgy, hogy a szán mozga­tását közvetetlenűl a forgó beállító mű esz­közölje. Lehet erre a célra a (d) fogat is fölhasználni. Ha az (f) excenterkorongot egyes peckek helyettesítik, a (g) emelőnek ezekkel érint­kező végét pedig zárókilincs gyanánt ké­pezzük ki. a berendezés egyidejűleg az (e) számlálókerekek helyzetének biztosítására is szolgálhat. Lehet az excenterkorongot más részekkel is helyettesíteni. így pld. az (e) számláló­koronggal kapcsolt fogaskerék is hathat egy fogasrúdra, melynek egyik vége akkor, mikor a fogaskerék (m) egységgel fordul előre, természetesen ugyancsak (m) egység­gel tolódik el, mikor másik végének hely­zete a 10—m értéknek felel meg. A (d) pecek beállítására szogáló beren­dezés természetesen más is lehet. így pld. a pecek a (b) korong tengelye felé meg is lehet nyújtani és fogasrúddá kiképezni,. melyet egy kis, a (b) koronggal kapcsolt fogaskerék a korong forgásának megfele­lően tói el. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Számológép az osztásnál önműködően el­tolódó számláló mű szánnal, jellemezve a szán mozgását előidéző mozgató rész (i fogasrúd) által, mely kétféle, a kiseb­bítendő értékének és a levonandót tízre kiegészítő értéknek megfelelő elmozdu­lást végez és csakis akkor jut a szán eltolódást előidéző helyzetbe, mikor el­mozdulása tíznél nagyobb értéknek fe­lel meg. 2. Az 1. alatt védett számlálógép egy foga­natosítási alakja, jellemezve a (b) ex­centerkorong excentrikus (c) vezetéke által, mely az excenterkorong elfordulá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom