47425. lajstromszámú szabadalom • Számológép az osztásnál önműködően eltolódó számláló szánnal
tot és ennek megfelelően a szán eltolódd- 1 sat idézzük elő. A 2—4. árbán a találmány lényegét egyszerű, sematikus példán magyarázzuk meg. Az (s) mennyiség beállítására az (A) beállítószerkezet ismert, az (a) fogantyúkkal (2. ábra) kapcsolt (b) excenterkorongjaioak, melyek ismert módon állítják a számolást végző, eltolható (z) fogakat a működési helyzetükbe, egy-egy excentrikus (c) hasítékuk van, melybe egy (d) fog oldaltoldata fogódzik. Mikor a forgatyút forgatjuk, tehát a (z) fogakat beállítjuk, a (d) fog a (b) korong kerületétől kifelé mozog, még pedig a beállított (z) fogak (s) számának megfelelő mértékben. A 10—-m értékek beállítására a (B) számlálómű (e) számláló korongjai (f) excenterkorongokkal vannak kapcsolva, melyek mindegyike egy-egy (g) emelőt állít be, még pedig oly modon, hogy ez az emelő a kezdő (első) állásban van, mikor a (h) ablaknál a számlálókorong (9) számjegye (2. ábra) látható, ellenben pld. a hatodik állásban, mikor a számlálókorong (4) számjegye látható (3. ábra). Az exeenterkorongok tehát épen ellenkezően állnak, mint az (e) korongok. Ezt az állást a (g) emelő kilincs útján viszi át az (i) fogasrúdra, mely tehát a 2. ábrán az első, a 3. ábrán a hatodik állásában van. Gondoskodtunk már most arról, hogy ez a 10—m állásban lövő fogasrúd a gép (k) forgattyújának forgásánál a (d) hatása alatt további (s), az adott példán tehát (7) foggal mozduljon el. Ezt az (1) emelő közvetítésével érjük el, melynek ugyancsak mozgató kilincse van és melyre a beállító szerkezetnek a nyíl irányában történő forgásánál a (d) fog hat és melyet ez előre nyúlásának mérvében, az adott példán tehát két egységgel forgat el. Az (i) fogasrúd teljes elmozdulása tehát (10—m)-j-s—6-{-7= =13, Gondoskodtunk továbbá arról is, hogy a számlálómúszán ismert és ezért itt bővebben le sem írt módon történő önműködő továbbmozgatását végző (o) emelőt az (i) fogasrúd vége csakis akkor érje, mikor az (i) fogasrúd tíz egységnél nagyobb, elmozdulást végzett, vagyis a levonandó nagyobb mint a kisebbítendő (4. ábra). A berendezés olyan is lehet, hogy a számlálószánt mozgató (o) emelőt ne maga az (i) fogasrúd végezze, hanem ezt az emelőt egy (a) beállító szerkezettel fix vagy mozgatható módon kapcsolt mozgató pecek pályájába állítsa úgy, hogy a szán mozgatását közvetetlenűl a forgó beállító mű eszközölje. Lehet erre a célra a (d) fogat is fölhasználni. Ha az (f) excenterkorongot egyes peckek helyettesítik, a (g) emelőnek ezekkel érintkező végét pedig zárókilincs gyanánt képezzük ki. a berendezés egyidejűleg az (e) számlálókerekek helyzetének biztosítására is szolgálhat. Lehet az excenterkorongot más részekkel is helyettesíteni. így pld. az (e) számlálókoronggal kapcsolt fogaskerék is hathat egy fogasrúdra, melynek egyik vége akkor, mikor a fogaskerék (m) egységgel fordul előre, természetesen ugyancsak (m) egységgel tolódik el, mikor másik végének helyzete a 10—m értéknek felel meg. A (d) pecek beállítására szogáló berendezés természetesen más is lehet. így pld. a pecek a (b) korong tengelye felé meg is lehet nyújtani és fogasrúddá kiképezni,. melyet egy kis, a (b) koronggal kapcsolt fogaskerék a korong forgásának megfelelően tói el. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Számológép az osztásnál önműködően eltolódó számláló mű szánnal, jellemezve a szán mozgását előidéző mozgató rész (i fogasrúd) által, mely kétféle, a kisebbítendő értékének és a levonandót tízre kiegészítő értéknek megfelelő elmozdulást végez és csakis akkor jut a szán eltolódást előidéző helyzetbe, mikor elmozdulása tíznél nagyobb értéknek felel meg. 2. Az 1. alatt védett számlálógép egy foganatosítási alakja, jellemezve a (b) excenterkorong excentrikus (c) vezetéke által, mely az excenterkorong elfordulá-