47421. lajstromszámú szabadalom • Önműködő vasúti kocsikapcsoló
— 4 -szerveket az (i) kengyel és (c4) dudorodás segítségével emeli. Eközben a (c3) bütykök görbe fölülete a zárókúpokon csúszik és pedig ellenkező értelemben, mint azelőtt. Mihelyt a zárókúpok és bütykök érintkezési fölületei csak egy kissé is egymáshoz értek, megtörténik a zárókúp rácsapodása. (1. ábra). Most a kapcsoíópár fölemelkedik és így a kapcsolásra kész helyzetet foglalja el. A kapcsolószervek sülyesztett vagy emelt helyzetét a kocsi jobb vagy bal külső oldalán az (11) emeltyű jelezi, mety tengelyén úgy van megerősítve, hogy vízszintesen vagy függőlegesen áll, aszerint, amint a kapcsolószervek emelt vagy sülyesztett helyzetben vannak. A leírt elrendezést még egy jelzőszerkezet (1. 2, és 8. ábra) egészíti ki, mely a kapcsolószervek helyzetét bármikor megmutatja. Ezek az (f) lap helyzete szerint vagy kapcsolásra kész, vagy kikapcsolt helyzetben lehetnek. E célra a (h2) tengelynek a kocsi külső része felé eső végén csavarmenet van, melyen (p) anya a (q) csuklós emelőkarral mozgatható. Ezen emelőkar végén (r) korong van, mely az (s) tartókeret mögül többé vagy kevésbé előreállhat és két különböző színű része, (rl) és (r2) van, melynek segítségével az említett jelzés előidézhető. Ha ugyanis a kiakasztó szerkezet kivan kapcsolva, akkor a korong előreálló része maximális s mindkét (rl) (r2) színes része az (s) kereten kívül jelenik meg, amint ezt a 8. ábra mutatja. Az (f) lap ekkor legmélyebb helyzetében van, mely a kapcsolási helyzetnek felel meg. Ha az (f) lap a kengyel (9. ábra) teknőjének legmagasabb vonalán van, a korong kevésbé látszik ki úgy, hogy az (rl) korongrész látszik az (s) keret mögül. - Ha továbbá jól látható és egymástól erősen elütő színeket választunk, ekkor a korongok állására vetett pillantás egy egész vonat kapcsoló szerveinek helyzetéről felvilágosítást ad. A találmány nincs kötve kizárólag az ábrázolt részletekhez, melyek anélkül, hogy a találmány lényegét befolyásolnák, sokféleképen változtathatók, pl. azáltal, hogy az egy és ugyanazon kapcsolópár szerveinek összefüggését különböző kapcsolópárok egymással szemben lévő kapcsolóhorgainál is alkalmazzuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködő vasúti kocsikapcsoló, melynél minden kapcsoíópár két egymásnak megfelelő szervből áll, azáltal jellemezve, hogy az egy és ugyanazon kapcsoíópár szervei rúgó által oly módon vannak összekötve, hogy a kapcsolópár emelése csupán az egyik szervének működésbe hozásával történik s a két szomszéd kapcsolószernek a kapcsoláshoz szükséges kölcsönös eltolódása lehetséges, valamint a kapcsolási helyzet biztosítva van. 2. Az 1. alatt igényelt rugózó összeköttetésnek kiviteli alakja jellemezve egy a kapcsolószervek egyikén szilárdan megerősített sín által, mely az ugyanazon kapcsolópár másik, vele szomszédos kapcsolószerve hosszában csúszhat és egy, a sín és utóbb említett kapcsoló szerv közé iktatott rúgó által, mely az egy és ugyanazon kapcsolópár két szervének viszonylagos eltolódásánál összenyomódik. 3. Az 1. alatt igényelt önműködő vasúti kocsikapcsoló, azáltal jellemezve, hogy mindegyik kapcsolópárnál a kengyelként alakított szervnek két oldalfala van, melyek alulról fölfelé és a szabad végük felé egymástól távolódnak és egy rézsútos fenéksíkban függnek össze, melyen a szemben lévő kapcsolópár horga csúszik úgy, hogy a kapcsolás a kocsik mellgerendáinak kölcsönös ferde állásánál tetszés szerinti síngörbületben is lehetséges. 4. Az 1—3. alatt igényelt vasúti kocsikapcsoló jellemezve egy a kengyelben forgathatóan ágyazott lap által, melyet egy az ütközők alatt lévő emeltyűszerkezet hoz működésbe, amely szögemelőből és egy ezzel összekötött rudazatból áll, mely egy emelőcsavarszerű a kocsi oldalánál mozgatható kiakasztó készülékkel áll összeköttetésben.
