47403. lajstromszámú szabadalom • Számológép

emeljük és így úgy a (d) számlálókorong fogaskerekével, mint a (b) excenterkoronggal kapcsolatba hozzuk úgy, hogy eme két rész egymással kapcsolódik. A 4. és 5. ábrán oly számológép egy része van ábrázolva, mely Leibnitz,-rendszere szerint van szerkesztve, vagyis (nem ábrázolt) lépcsős kerekekkel és a számoló személy által működtetendő (i) állítótolattyúkkal van ellátva, melyek az (1) számolókoronggal mozgató kapcsolatban álló (p) fogasr kereket a hajtott lépcsős kerék különböző síkba eső fogaskerekei, egyikével hozzák kapcsolatba. Eme számológépnél a szar molómű által mutatott értéket az (i) állítór ész re visszavivő kapcsolat egy bekapcsoható (o) fogasrúdból állhat, mely az (i) iáilítótolókával van összekapcsolva és az (1) számlálókorong fogazásába fogódzik. "Ha a beállító műnek nem excenterkorongjai vagy állítótolókái, hanem (2) billentyűi (7. ábra) vannak, a föntebb leírthoz teljesen hasonló foganatosítási alakot lehet- alkalmazni. így pl. mindegyik billentyűsornál egy-egy (i) tolókát lehet elrendezni, mely a hozzátartozó számlálóktprong zérus állásánál evvel az (o) f'ogasrúd és fogaskerék útján oly kapcsolatban van, hogy" a zérusbeállításhoz szükséges mozgás nagyságának megfelelő mértékben fordul el és ezen közben egy (1) lejtős fölület stb. melyével azt a (2) billentyűt nyomja le, bnely emez elfordulásnak megfelelő értékkel bír. Számlálógépeknél tudvalevőleg a szorzásnál a szorzatot jelző számlálóművön kívül még egy második, az osztásnál a hányadost jelző úgynevezett fordulatszámlálóval is föl van szerelve. Ugyanezt az átvivő berendezést lehet természetesen eme számlálóműnél is alkalmazni. Ugyanez az eset az :

oly számológépeknél, melyeknek ismert módon több szorzat- és hányados számlálóművük van. Fogasrudak és fogaskerekek helyett természetesen zsinór hajtást is lehet alkal^ mázni a mozgásnak a beállítóműre való átvitelére. Ily berendezés a 6. ábrán látható. A zsinór, melynek egyik vége a (t) csiga ' (u) pontjához van kapcsolva, egyszer az (r) nyíl irányában a (t) csiga körül van tekerve, azután egy második (w) csigán az (x) tolattyúhoz megy, mellyel Össze van kötve. Az (x) tolattyútól egy másik zsinór megy a (t) csiga körül az (u) ponthoz. ,Ha a (t) csigát, mely az (y) számlálókorongtengelyen tengelyirányban eltolható, egy karmos kötés stb. a nem ábrázolt számlálókoronggal köti össze, az (x) tolattyút a számlálókor ong beállítja, ha ezt forgatjuk. SZABADALMI IGÉN VEK. 1. Számológép, melynél a számolásba lépő tényezők beállítását ex centerkorongok, állítótolókák (Leibnitz-rendszere) vagy billentyűk végzik, jellemezve a számlálókerekek és a számoló által mozgatandó beállítórészek között alkalmazott oly bekapcsolható áttevés által, hogy a számlálóműnek az egyik értékállásából a zérus állásba állításánál az állítórészek a zérus állásból a megfelelő értékállásba jutnak. 2. Az 1. alatt védett számológép oly foganatosítási alakja, melynél a beállítókerekeknek változtatható számú foga és eme fogak beállítására forgatható excenterkorongja van, jellemezve az (e) közbeeső kerekek által, melyek a (b) excenterkorongokon alkalmazott (s) fogakba és a (d) számlálókerekekbe fcgódzanak. 3. Az 1. alatt védett számológép egy foganatosítási alakja, jellemezve (k, o) fogasrudak által, melyek az állítómű és számlálómű között kapcsolatot létesítenek. 4. Az 1. alatt védett számológép egy foganatosítási alakja, jellemezve a számlálómű és állítómű között alkalmazott zsinóráttevés által. 5. Az 1. alatt védett számológép oly for ganatosítási alakja, melynél a tényezők beállítására billentyűk szolgálnak, jellemezve egy-egy, az egyes billentyűsorokhoz tartozó (i) tolókák által, melyek a megfelelő számlálókorong zérus állásá-