47357. lajstromszámú szabadalom • Fékezőszerkezet vasúti kocsikhoz
és 24) kiugrások szétkapcsolódnak, a fék meglazul és a Bzerkezet különböző részei a 4. ábrán látható helyzetbe térnek vissza. Megjegyzendő, hogy a (11) tengely visszaforgatása nem kíván nagy erőt, mivel ha a fékek már meg vannak húzva, akkor az (1) vonórúd csak a (22) kilincs, (18) emelő és (15) bütyök által alkotott csuklós rudazatra gyakorol húzóhatást, mélyét a (10) tengelynek a kilincs (29) fölületére gyakorolt visszahatása nagy részben kiegyensúlyoz, amennyiben a lejtős (29) fölület hajlása a súrlódási szöggel majdnem egyenlő. A (12) karok ellensúlyainak kiegészítő hatása teljes biztonságot nyújt a kilincB véletlen fölemelkedése éllen. Azonkívül az is könnyen belátható, hogy ezen húzóhatás nincs befolyással az (5, 2, 8, 9, 16) részekre. Az (5, 6 és 22) elemek összekapcsolása a 9. és 10. ábrán látható módon van foganatosítva. A (22) kilincsnek egy köralakú nyílásába az (57) gyűrű van illesztve, melyet az (58) tengely az (5) rúd villaalakú végével, az (59) tengely pedig a (6) himba végével kot össze, ahol az (58, 59) tengelyek egymásba merőlegesek. Ha a (11) tengelyt sűrített vagy ritkított levegő segélyével akarjuk működtetni, akkor a kocsi vázra egy (60) hengert erősítünk (2. és 3. ábra), melyben egy gyűrűalakú (61) dugattyú mozog. Ez utóbbinak (62) szára üreges és egy második (63) hengert tartalmaz, mely az első (60) hengerrel szilárd kapcsolatban áll. A (63) henger belsejében egy második (64) dugattyú csúszik, melyhez a (65) .rúd, van erősítve. Ezen rúd egy erős (66) csavarrúgó hatása alatt áll és, egy (67) tárcsát hord, melyhez a (61) dugattyú üreges (62) szárának külső vége támaszkodik. - A (60) henger egyik vége a (68) nyíásokon' keresztül a külső levegővel, átellenes vége pedig a (69) csövön keresztül a légfék (70) fővezetékével közlekedik. (63) henr ger egyik vége a (71) cső útján szintén a (70) fővezetékkel van összekötve^ míg > a henger átellenes végén a külső levegővel közlekedő, föl nemi tüntetett; nyílások vannak alkalixiazva. Végül a ^65) dugattyúrudat a (72) csatlórúd a (11) tengelyen ülő (74) hüvely (73) karjával köti össze. Ha a (70) vezetékben és a hengerekben elég magas nyomás uralkodik, akkor a (61) dugattyú a henger jobboldali végén foglal helyet, a (64) henger pedig balra van tolva (3 ábra) A (66) rúgó ekkor össze van nyomva és a (74) hüvely a fékek megeresztésének megfelelő helyzetet foglalja el. Ellenben, ha a (70) légvezeték véletlenül vagy szándékosan megnyittatik, akkor a hengerekben uralkodó nyomás csökkenői fog és a (66) a (64) rúgó dugattyút jobbra tolja (2. ábra), minek következtében a (74) hüvely a fékek meghúzásának megfelelő helyzetbe fordul. Ha a nyomáscsökkenés csak kisebb mérvű, akkor a (64) dugattyú valamely közbenső egyensúlyi helyzetet fog elfoglalni, úgyszintén a (74) hüvely is, minek következtében tetszőlegesen mérsékelt fékezési fokozatok érhetők el. Ha a (70) vezetékben és a hengerekben légritkítást idézünk elő, akkor a külső légnyomás a (64) dugattyút jobbra, a (61) dugattyút pedig balra törekszik tolni és mivel ez utóbbi fölülete jóval nagyobb, mint a (64) dugattyú fölülete, a (61) dugattyú (62) szára a (67) tárcsát magával viszi, mint a 3 ábrán szakadozott vonalakkal föl van tüntetve: A (74) hüvely ennek következtében úgy a ritkított, mint a sűrített levegő hatása alatt is a fékek megeresztésének megfelelő hetyzetbe? fordul. Ha a levegő a (70) vezetékbé visszatér, akkor a dugattyúk fölületeire gyakorolt légnyomások kiegyenlítődnek és a dugattyúk a (66) rúgó hatása alatt a 2. ábrán látható helyzetbe tér-^ nek vissza, melybema fékek meg vannak húzva1 . . ; ; ;: Hogy a fön ti berendezés a ^kézzel • való működtetéstől független légyen, a* (74) -hüvely lazán tan a (II)1 hüvelyre <illés0tve és a^ hüvelyben egy (75)'kapcsoló retesz' Van vezetve, mely a5(11)' tengelynek egy (76) kivágásába léphet. A i retesz hosszirányban át van fúrva és külső oldalán lépcsővel váü ellátva, melyhez a (77) rúgó támaszkodik A retesz furatábán szintén egy lépcső ván kiképezve; melyre.a (77) 'rúgónál etősebb
