47328. lajstromszámú szabadalom • Mechanikus huzatgerjesztő a légáramon kívül elrendezett ventillátorral

2 Hogy a beszívott levegő hatása teljesen í érvényesüljön, az érintkezési fölületet kell nagyobbítani, mi azáltal végezhető, hogy egy és ugyanabban a fúvókában számos koncentrikus gyűrűnyílással vagy szorosan egymás mellett elhelyezett szűk furattal bíró fúvószájat helyezünk el. A gyakorlatban fontos, hogy a sugár megoszlásában túlságosan messze ne menjünk, mert igen kis kiáramlási keresztmetszet esetében a sebesség is túlságosan kicsi. Jól vált be a következőkben ismertetett elrendezés: A 3. ábra szerint a ventilátortól jövő (d, g) csőnek gyűrűs fúvóka szája van, melyet a | kúpos (k) és (i) falak alkotnak. Eme falak között áramlik ki a szívó levegő és a gázt, melyre a levegőnek hatnia kell, a kúpos (j) fúvóka a gyűrűkeresztmetszeten és a központi (1) részen át szívja be, mely vezetékek a ventilátorral nem kapcsolt térrel megfelelő számú lejtős, a levegőt vezető csatornán át vezetett (h) csövek útján közlekednek, Az injektor tehát központi légsugárral biró injektor gyanánt van kiképezve, mely a leszívandó gázt gyűrű nyíláson szívja be, ezenkívül a szívó levegő belsejében is érintkezik a leszívandó gázokkal. Az 5. ábrán látható foganatosítási alaknál, melynél a fúvó épúgy mint az 1. ábrán, oldalt van alkalmazva, a lejtős (h) csöveket egyetlen függélyes (h') cső helyettesíti, melyen a gázok egy része távozik, míg azok többi részét úgymint előbb, a kúpos (j) fú- ; vóka vezeti el. Bizonyos esetekben oly célból, hogy ez a (h') cső az injektor belsejében túlságos sok helyet ne foglaljon el, vagy hogy a ventilátor vagy ezt hajtó mótorüzem szüneteinél működésnek induló segédberendezésünk legyen, ezt a (h') csővet a 6. ábra szerint föl- és lefelé kiszélesedő fúvóka 1 gyanánt képezzük ki, melynek alsó részén az (y) csővön át gőz- vagy légsugarat vezetünk be úgy, hogy a cső ejektor és injektor gyanánt szerepel. j Ha a ventilátor nem működik, a segéd- I berendezés működik a következő módon: A gőz- vagy légsugár, mely az (y) csőből í kilép, a leszívandó gáz egy részét a (h') csőből kiszívja és evvel egyidejűleg keverődik is, míg a (h) cső szélesebb torkolatán kiáramló gázkeverék a gáz többi részét a kúpos (j) fúvóka segélyével ragadja magával. Ugyanez a segédberendezés akkor is alkalmazható, mikor a (h') cső a ventilátorral nem kapcsolt térrel nem egyenes hanem görbe csatlakozó cső útján áll kapcsolatban, mint az a 3. ábrán látható. A (d) fojtócsapószelepet mindkét esetben elzárjuk. Hogy a szívó légáram kiáramlási keresztmetszetét tetszés szerint szabályozhassuk, anélkül, hogy a transzformátorból kiáramló gázmennyiséget lényegesen megváltoztatnék, az (m, n) gyűrűs szelepet (4. ábra) alkalmazzuk. A gyakorlatban ugyanis a ventilátort állandóan ugyanavval a motorral kell hajtanunk, még ha csak néhány kazán van azok közül üzemben, melyek huzatának gerjesztésére a berendezés szerkesztettük. Első pillanatra azt hihetnők, hogy a kazánház üzemének jelzett megváltoztatása céljából ceakis a légvezetékbe bekapcsolt (d) lefojtó csapószelepet kell átállítani. Tényleg azonban a jelzett tag hatása igen hiányos amennyiben ha ezt alkalmazzuk a föntebb jelzett célra, a túlságosan nagy nyomásveszteségek lépnek föl. A találmány tárgyát képező gyűrűs szelep azonban lehetővé teszi, hogy ha azt a fúvóka gyűrűsfala- mentén eltoljuk, az átvezető keresztmetszetet nyomásveszteségek I nélkül szabályozzuk. Mint a 4. ábrából kitűnik, eme gyűrűsszelepnek, melyet a legnagyobb átvezető keresztmetszet biztosítása céljából a fúvóka alsó, pontozv? jelzett helyzetébe kell állítani, alsó részen mintegy 30°-os csúcsszöggel biró, egyenszárú háromszög keresztmetszetű (r, s, t) éllel van ellátva, mely a körülötte áramló levegő kontrakcióját teljesen meggátolja. Ép így háromszög keresztmetszetű a fúvóka fölső (t, u, s) része is melynek csúcsszöge mintegy 7° úgy, hogy j a szelep alsó, vastagabb része által egy-I mástól elterelt áramszálak a fölső, élesebb rész elhagyása után kontrakció vagy örvény képződés nélkül egyesülhetnek egymással.